Különösen figyelemre méltó, hogy Irán és az Egyesült Arab Emírségek is aláírta a BRICS közös nyilatkozatát, amely a közel-keleti konfliktusban visszafogottságra és diplomáciai megoldásra szólít fel. A két ország között fennálló komoly feszültségek miatt már önmagában az együttműködés is diplomáciai jelentőséggel bír.
Irán és az Egyesült Arab Emírségek közös platformon
A csúcstalálkozó egyik fontos diplomáciai eseménye Maszúd Peszeskján iráni elnök és Abu-Dzabi koronahercegének találkozója volt. A megbeszélésen regionális és nemzetközi kérdések, a feszültségek enyhítése, a stabilitás, valamint a béke és a fejlődés lehetőségei kerültek szóba.A BRICS közös nyilatkozata mély aggodalmát fejezte ki a közel-keleti és nyugat-ázsiai helyzet további eszkalációja miatt. A tagállamok maximális önmérsékletet sürgettek, emellett a civilek védelmét, az államok szuverenitásának tiszteletben tartását és a tengeri biztonság fenntartását is fontosnak nevezték.
A dokumentum különösen fontos gazdasági kérdéseket is érintett: a globális kereskedelem, az ellátási láncok és az energiaáramlások biztonsága mellett a BRICS az egymás közötti gazdasági kapcsolatok megerősítését is napirenden tartja.
Erősödő BRICS, de komoly belső ellentétekkel
Narendra Modi indiai miniszterelnök a találkozó megnyitóján úgy fogalmazott, hogy a BRICS elérkezett arra a pontra, amikor az együttműködésben meglévő egységet és konszenzust konkrét eredményekké kell alakítani.A csúcstalálkozón olyan meghatározó vezetők vettek részt, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök, Hszi Csin-ping kínai elnök és Cyril Ramaphosa dél-afrikai államfő. Hszi szerint a BRICS-országoknak a nemzetközi rend igazságosabbá tételén kell dolgozniuk, Kína pedig kész szerepet vállalni a közel-keleti béke és stabilitás előmozdításában.
Ugyanakkor a csúcstalálkozó azt is megmutatta, hogy a BRICS egyelőre korántsem tekinthető egységes geopolitikai tömbnek. A tagországok érdekei jelentősen eltérnek egymástól. India és az Egyesült Arab Emírségek például szoros kapcsolatokat ápolnak az Egyesült Államokkal, miközben Oroszország és Kína jóval határozottabban szembemegy az amerikai dominanciával.
Nemzeti valuták és alternatív fizetési rendszerek
A BRICS egyik legfontosabb stratégiai célja a pénzügyi együttműködés átalakítása. A csoport nemzeti valutákban történő elszámolásokkal, egymással összekapcsolható fizetési rendszerekkel és határokon átnyúló pénzügyi megoldásokkal próbálja mérsékelni a dollárközpontú rendszer jelentőségét.A folyamat azonban nem jelenti azt, hogy már megszületett volna egy közös BRICS-valuta, vagy hogy a dollár kiváltása rövid időn belül megtörténne. A csúcstalálkozón inkább fokozatos, gyakorlati együttműködés körvonalazódott: nemzeti valuták használata, fizetési rendszerek összekapcsolása, új befektetési platformok, valamint pénzügyi és biztosítási együttműködés.
A BRICS emellett nagyobb beleszólást szeretne az olyan nemzetközi pénzügyi intézmények működésébe is, mint a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank. A cél nem ezek megszüntetése, hanem a feltörekvő és fejlődő országok nagyobb képviseletének elérése.
Irán helyzete megmutatja a BRICS korlátait
A közel-keleti háború egyfajta stressztesztként is szolgál a BRICS számára. Irán maga is a szervezet tagja, miközben az Egyesült Arab Emírségek – amely szintén részt vesz a csoport munkájában – más geopolitikai kapcsolatrendszerrel rendelkezik.A BRICS ennek ellenére nem alakított ki egységes katonai vagy politikai frontot Irán mellett. A közös álláspont elsősorban az eszkaláció megfékezésére, a diplomáciára, a párbeszédre és a tűzszünetre helyezi a hangsúlyt.
Ez rávilágít a szervezet egyik legnagyobb problémájára: miközben a BRICS jelentős gazdasági erőt képvisel, jelenleg nincs egységes kül- és biztonságpolitikája. A tagállamok között fennálló érdekellentétek ezért bizonyos kérdésekben komolyan korlátozzák a közös fellépést.
A szankciókkal szembeni fellépés is központi kérdés
A közös nyilatkozat egyik fontos eleme az egyoldalú gazdasági és másodlagos szankciók elutasítása. A BRICS álláspontja szerint az olyan intézkedéseket, amelyek nemzetközi jogi szempontból kifogásolhatók, nem lehet korlátlanul alkalmazni.A csoport Irán gazdasági integrációját is támogatja, többek között azzal, hogy kiáll az ország Kereskedelmi Világszervezethez történő csatlakozása mellett. Eközben Oroszország és Irán számára különösen fontos lehet az olyan kereskedelmi és pénzügyi infrastruktúra kialakítása, amely kevésbé kiszolgáltatott a nyugati szankcióknak.
Kína szerepe újabb kérdéseket vet fel
A BRICS előtt ugyanakkor egy másik komoly dilemma is áll: mennyire tud valóban egyenrangú országok együttműködéseként működni, és mennyire válhat idővel Kína köré szerveződő geopolitikai tömbbé.Kína gazdasági súlya messze meghaladja több más tagállamét. India ezért különösen ügyel arra, hogy a BRICS ne alakuljon kizárólag Peking által meghatározott, kifejezetten Nyugat-ellenes szövetséggé.
Ez az ellentét a jövőben még hangsúlyosabbá válhat, ahogy a szervezet gazdasági és pénzügyi együttműködése tovább mélyül. A BRICS számára ezért az egyik legfontosabb kérdés az lesz, hogy képes-e közös érdekeket találni a jelentősen eltérő geopolitikai célokkal rendelkező tagországok között.
A BRICS még nem jelent teljesen új pénzügyi világrendet
A jelenlegi folyamatok alapján korai lenne kijelenteni, hogy a BRICS már létrehozott egy teljes alternatív pénzügyi rendszert. A közös fizetési infrastruktúra kialakítása hosszú folyamat, számos kezdeményezés még előkészítési vagy technikai szakaszban van.A közös valuta szintén nem valósult meg. Ehelyett a tagállamok egyelőre a nemzeti valuták használatának növelésére, az egymással kompatibilis fizetési rendszerekre és a saját pénzügyi infrastruktúra fokozatos kialakítására koncentrálnak.
A stratégia lényege tehát nem feltétlenül egyetlen új pénznem létrehozása, hanem több alternatív csatorna kiépítése. Ilyen lehet a helyi valutákban zajló kereskedelem, a saját fizetési infrastruktúra, a fejlesztési finanszírozás, a biztosítási együttműködés és a BRICS-tagok közötti kereskedelmi kapcsolatok bővítése.
Nem új NATO vagy EU, hanem alternatív gazdasági rendszer?
A BRICS jövője ezért elsősorban azon múlik, hogy a most bejelentett elképzelésekből mennyi válik ténylegesen működő rendszerré. A szervezet egyelőre nem rendelkezik olyan egységes politikai vagy katonai struktúrával, mint a NATO, és nem is működik az Európai Unióhoz hasonló integrációként.A folyamat azonban ettől még jelentős lehet. Ha a BRICS-országok képesek saját fizetési rendszereket, pénzügyi biztonsági hálót, kereskedelmi útvonalakat és egymástól kevésbé függő ellátási láncokat létrehozni, akkor hosszabb távon csökkenhet a nyugati pénzügyi infrastruktúrától való függőségük.
Az iráni háború egyszerre világít rá a BRICS jelenlegi gyengeségére és arra, miért gyorsulhat fel az alternatív rendszerek kiépítésének igénye. A szervezet jelenleg még nem képes katonailag vagy politikailag egységesen megvédeni valamelyik tagját egy Egyesült Államokkal kialakult konfliktusban, ugyanakkor az ilyen helyzetek ösztönözhetik a tagországokat arra, hogy csökkentsék kiszolgáltatottságukat a dollárnak, a nyugati szankcióknak és a nyugati pénzügyi csatornáknak.
A kérdés végső soron nem az, hogy megszületik-e egyik napról a másikra egy teljesen új világrend. Sokkal inkább az, hogy a BRICS képes lesz-e olyan működő gazdasági és pénzügyi alternatívákat létrehozni, amelyek segítségével tagállamai egyre kevésbé szorulnak rá a jelenlegi nyugati dominanciájú struktúrákra.
A BRICS jelenlegi tagjai
A forrásanyag szerint a BRICS jelenleg 11 teljes jogú tagállamot foglal magában: Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát, Dél-Afrikát, Egyiptomot, Etiópiát, Iránt, az Egyesült Arab Emírségeket, Szaúd-Arábiát és Indonéziát.A hivatalos partnerállamok között Fehéroroszország, Bolívia, Kuba, Kazahsztán, Malajzia, Nigéria, Thaiföld, Uganda, Üzbegisztán és Vietnam szerepel. Több további ország – köztük Azerbajdzsán, Bahrein, Banglades, Pakisztán, Szerbia, Srí Lanka, Törökország, Venezuela és Zimbabwe – szintén érdeklődést mutat a szorosabb együttműködés vagy a csatlakozás iránt.
Forrás: BRICS Újdelhi Nyilatkozat, valamint a megadott forrásanyag alapján
https://ebs.publicnow.com/view/322C608779C3EE82D80D8869B7D797096FDC352E
https://uncutnews.ch/die-gemeinsame-erklaerung-der-brics-staaten-zeigt-den-grossen-umbau-eigene-zahlungswege-handel-in-landeswaehrungen-und-widerstand-gegen-sanktionen/
.png)
