"- És miért kell, hogy ez megtörténjék?! - kérdeztem szinte kiáltva, hogy hangom végigömlött az alvó fák között. - Ha a látható dolgok mögött Tervező és terv van, hogyan engedheti útjára a rombolás erőit?!
- Mert a látható dolgok mögött Terv van - hangzott a higgadt felelet. - A Föld nagy transzmutációja ez, Lényege átváltozik. A fertőzötteket kiveti magából, s a kevesek, akik megmaradnak, vele finomulnak ólomból Nemesfémmé. Ami történik majd, az a provokáló injekció hatása. Csak azokban veti felszínre a kórt, akikben benne lappang.
- Az emberek gyengék, tudatlanok és felelőtlenek.
Vezetőik azonban tudatosak és lelkiismeretlenek.
A propaganda fekete varázslatával való visszaélés az ő bűnük, nem az emberé.
A rossz fajta, szűk koponyákat eszmemérgekkel töltött verzércikk- és rádiószónoklat-bombák ostromolják - hogyan védekezzenek ellene? Nincsenek önálló fogalmaik, erkölcsi erődvonalaik, csak hiányérzeteik vannak. Gyermekek ők, s a hammelni patkány fogó fuvolájának hangjára tolonganak megigézetten a vesztükbe. Miért sújtja őket a büntetés?!
- Helyes a kép. Az emberek gyermekek, s ezek a gyermekek nagyon kegyetlen játékokat játszanak. Kegyetlenek egymáshoz, minden élőlényhez és önmagukhoz. A Föld azonban ezentúl nem gyermekek játszótere lesz, hanem gondolkodó felnőttek lakhelye."
(Szepes Mária - Vörös oroszlán 1946) "
