Header Ads Widget

A szkíta nép a magyar nép őse!





A szkíták (sákák) Indiában, Buddha a sákja nép szülötte volt, amely Közép-Ázsiából vándorolt le Észak-Indiába új területeket keresve, hasonlóan a mai Nepál, valamint Észak- és Észak-nyugat India területén élő sok más néphez. (A Buddha név helyes kiejtése: Buda, így ejti az egész világ, kivéve a németeket, mi magyarok pedig tőlük vettük át a helytelen kiejtést.)




“A magyarok mindig az első faja voltak a világnak s azok is maradnak mindvégig, a történelmi idők jó és balsorsán keresztül.

Tudják-e önök, hogy a világtörténelem legnagyobb alakjait, összehasonlíthatatlanul legnagyobb hadvezéreit, legnagyobb államépítőit és államszervező zsenijeit önök, magyarok adták?

Tudják-e önök, hogy Atilla hadvezéri nagyságához képest a történelem többi nagy katonai héroszai: egy Cyros, egy Nagy Sándor, egy Hannibál, egy Julius Caesar, egy Napóleon elenyészően kicsi figurák?

attila-szellemvilag-huKi volt a világtörténelem folyamán, Atillán kívül, aki a kínai nagy faltól egészen az Atlanti-óceánig terjedő két világrészt átfogó, roppant területet tudott uralma alá hajtani?



De volt-e Atillán kívül a világtörténelemnek még egyetlen zsenije, aki hadvezéri tehetségével megszerzett és megalapított két kontinensnyi birodalmat nemcsak meghódítani, hanem megszervezni, élő organizmusban összefogni, törvényekkel szabályozni, renddel fenntartani tudta volna?”




Az 1927-ben Magyarországon járt Rabindranat Tagore, nyilvánosan tolmácsolta Gandhi üzenetét, hogy India nagyra értékeli, és számon tartja a magyarokkal való rokonságot.




Ephorus: „a szkíták a legigazságosabb erkölcsökben élnek.”

Homeros: „a szkítákat a legigazságosabb embereknek tartja.”


A szent iratok azt mondják, hogy minden világkorszakváltásnál van egy olyan nép (kultúra), aki az adott világkorszakváltásnak a fáklyája, vezérhajója. Ez azt jelenti, hogy abban az országban történik meg először az átalakulás az új világkorszakra, s így ennek az országnak a népe mutat példát a többi nemzetnek. Az ókori szövegek 20 próféciájából kb. 15 foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a világkorszakváltáskor melyik lesz ez a nép.
Ez a 15 prófécia leírja, hogy hol köszönt be először az Aranykor és melyik népen lesz az ún. „világ szeme”, vagyis a Vaskor falai elsőként hol dőlnek össze.


Az indiai szent irat, a Vishnu Purana így ír erről:



„A szakák népe felébred és viszi a tüzet más földekre is. A szakák ébrednek fel elsőként, ahogy évmilliókkal ezelőtt is ők vitték a fényt! Elsőnek Nimród népe tér magához, utána a többi.”

A „szaka” alatt az ókori indiai szövegek a szkítákat értik, ami nem más, mint a MAGYAR NÉP.


Ókori írók a szkítákról

Hasznos adatokat gyűjthetünk össze az ókori íróktól, akiknél már Kr.e. 700-tól találunk közléseket a Kárpát-medence földrajzára és történelmére vonatkozóan.

AGATHIAS (szül: Kr.e. 301-ben) igazolja a szkíta és a hun nép és név azonosságát: „mindazok a barbarus népek, kik az Imauson belül laknak, szkítáknak vagy hunusoknak neveztetnek.” A Kárpát-medence ókori népei között említik történetíróink a gepidákat, roxolánokat, szarmatákat stb. Ha utánakutatunk, meglepetéssel világosodik meg az említett népek faji azonossága.

Alexandriai Kelemen:
„A szkíta vitéz nép.”
„A szkíta nép szabad.”
„a szkítára: „sem szószaporító, sem csevegő bölcsességgel, hanem szabados életmód, józan ész és találó beszéd” a jellemző.

APPIAN (sz.: Kr.u. 147.): Mithridatest gyógyítják az agarok. Ez szkíta nép, akik kígyómérget is alkalmaznak gyógyszerül. Ezek mindig a király kíséretében vannak.

ARRIAN (élt Kr.u. I. sz.): Kevés nap múlva megérkeztek Nagy Sándor követei az abiok nevű öntörvényű ázsiai szkítáktól. Később az európai szkítáktól is megjött a követ, kiket Homér is a legigazságosabbaknak dicsér költeményében.

Barclaius a saját korában igen neves történetíró mondja rólunk, magyarokról:
„A magyar nemeseknek (amint ez természetes is) szelleme magasztosabb, tekintete fennköltebb s gondolkodása nemeslelkűségre termett, taglejtése s fellépése nyájas méltóságra valló, okos tanácsban igen gazdagok.”

Bölcs Leó császár, aki igen jól ismerte a magyarok hadakozási módját, így ír:
„Számos nép, nemes és szabad. Pompán, bőségen nem kap, csak harcban viseli kitüntetni magát. Jól nyilazók, nemcsak magok talpig fegyveresek, de a fővebbek lovai is vassal, vagy vastag övvel fedezvék az első részen….

…ők, mint a Scythak, a természet ép fiai, nyersek, de igazságosak voltak, még főnökeiket is keményen megbüntették, és száműzték, ha nem igazságban jártak.


„Nagyobb mértékletességben és szüzességben nem élhet a magyar katonáknál, ki a hűtlenségből és törvénytelen szeretettől leginkább írtódzik. Nagyobb része házas és gyermekes, lovasságként gyakran 3 évig is katonáskodik házától távol, de házassági hitét soha meg nem töri.”

„Nagyon óvatosak és tervüket titokban tartók, s a kedvező alkalmat gondosan kilesik, s ellenségeiket nem annyira kézzel és erővel, mint csellel, meglepetésekkel és a szükségletek elzárásával igyekeznek legyőzni.”

„Népes és szabad ez a nemzet, s minden kényelem és élvezet fölött arra törekvő, hogy ellenségei ellen magát vitézül viseli.”

Bíborban született Konstantin:
„A magyarok nagyon szép és büszke nemzet.”

DIO CHRYSOSTOMUS (sz.: Kr.u. 51.): A szkítákat semmi sem akadályozza meg, hogy igazságosan és törvények szerint polgárkodjanak.


RÉGI TÖRTÉNÉSZEK VÉLEMÉNYE A “SCHYTÁKRÓL”

ARISTOTELES (Kr.e. 384-322): A szkíták népe volt az első, aki egyedül élt közös törvényeik alapján.

Choirilus (Kr. e. 472-399.) megállapítja: A juhlegeltető sákok származásra nézve skythák – lakták a búzatermő Ázsiát s a vándor pásztoroknak, ama igazságos embereknek voltak gyarmatosaik.

CLEARCH Solibol (Kr.e. 350-250): A szkíták népe volt az első, mely egyedül élt közös törvényekkel.

Desercius: „jegyezzünk fel valamit az utókor számára a szkíták természetes tehetségéről is. Csak a nagyon idegen nem ismeri, s tudja, hogy a mai magyarok, mint a szkíták sarjadékai, igen tehetségesek.
„Hadi taktikával győzték le Cyrust, Dariust, Perosust.”

DINO (Kr.e. 400-350): A mágusok és szkíták mirhafával, máskor vesszőkkel jósolnak.


DIONYSOS PERIEGETS (Kr.u. 300 körül): Megmondom mind a népeket, melyek az Ister és a caspiumi tenger körül laknak. Elsők a szkíták, azután a hunok. Utánuk a meatok, nemükre nézve mindannyian szkíták.

EPHOR (Kr.e. 388): A keleti szél felé az indok laknak, a déli szél felé az etiópok, nyugati szél felé a kelták, az északi szél felé a szkíták. Nem mindegyik rész egyforma. A szkítáké és etiópoké nagyobb.

GEORG CONDIUS CUROPALATA a gélta, vagy gepida népet is hun, illetve szkíta népnek mondja, és Atillát a gepida hunnusok közül származottnak mondja.



HERODOTOSZ (Kr.e. 484-406), akit a történetírás atyjának is nevezünk írja, hogy Szkítaország legnagyobb folyója az Ister (Duna), az Isterbe folyik a Partisum (Tisza) és az Agathyrosoktól (Erdélyből) a Maris (Maros) folyó. Itt említi meg, hogy az Istert öregbítik az Alpis (Alpok) és a Karpis (Kárpátok) vizei is, ezért nagyobb a vize a Nil (Nílus) folyónál. Herodotos felsorolja Szkítaország további folyóit a Kárpátokon túl. A Porata (Prut), a Tyras (Dnyeszter), a Hipanis (Búg), a Borystenes (Dnyepper), továbbá a Tanais (Don), az Araxes (Volga), mely vizét a Meotis (Kaszpi) vizével „közli”. Herodotostól még megtudjuk, hogy a Kárpát-medencei szkíták első királya Hercules (Herakles) leszármazottja Targitaos volt. Ha az első király nevét megfelelő nyelvészeti vizsgálatnak vetjük alá, és a nyelvfejlődés szabályai szerint a kemény „T” helyére annak lágy váltóhangját a „H”-t tesszük, és elhagyjuk a görögös „os” képzőt, tisztán áll előttünk, hogy az első király nevét őrzi még ma is a Hargita nevű hegy.


HERODOTOS írja a szkíták művészetéről, hogy ami a fejhez és övekhez tartozik, azt arannyal díszítik, míg a lovak mellszerszámait rézverettel rakják körül.




Máshol említi, hogy a szkíták mondják: az ő nemzetük mindegyik nép közül a legősibb a Földön. Ők Targitaus gyermekei, míg Targitaus Jupiter és Borysten folyójának egyik lányától származik. Amikor Targitaus uralkodott, az égből lehullott egy eke, járom, fejsze és több csésze, de mind aranyból volt. Targitaus legnagyobb fia, Lipoxais, amikor közeledett az aranyakhoz, az aranyak tüzet vetettek, és ő elmenekült. A másik, Apoxais, ugyanígy járt. A legkisebb fiú közeledtére az aranyak nem vetettek tüzet, így Kolaxaisé lett az adomány, azért viselnek a szkíták az övükben ma is csészét. Az idősebb fiúk pedig az uralmat átadták a legifjabb testvérüknek.

A szkíta származástörténettel kapcsolatosan Herodotos a következőket meséli:
régi írásban az áll, hogy Hercules (Herakles) kikötötte az ökreit, és ő elaludt. Amikor felébredt, az ökröket nem találta. Egy barlangban egy kétnemű nő mondta, hogy az ökrök ott vannak, de csak akkor adja vissza, ha vele hál. Ekkor Hercules odaadta neki az íjját és az övét, melynek a végén aranycsésze függött, s megtette, amit a nő kért. Hercules ott is maradt. Három fia született a nőtől. Agathyrs, Célon és a legkisebb, Schytes. És tőle, Hercules fiától származnak a szkíták. Így beszélik a Pontust lakó görögök is.

Különböző szkíta népeket említ, egyben igazolja, hogy az elnevezés gyűjtőnév. A boristhéniák kikötőjétől kezdve elöl laknak a kallipidák, kik görög szkíták. Ezen túliak alazónoknak neveztetnek. Ezek gabonával, veres- és fokhagymával, lencsével, kölessel táplálkoznak. Ezen túl laknak a szántó-vető szkíták. Átkelve a Boristhenesen látjuk először a tengermelléken Hyalát (erdőséget), ezen túl laknak a földművelő szkíták, kiket a Hypanis mellett lakó görögök boristheitáknak neveznek, önmagukat pedig Olbia polgárainak. A túloldalon pusztaság s ezután laknak az emberfalók, de semmiképp nem szkíta nép.

HIPPOCRATES (Kr.e. 456-366) megállapítja azt is, hogy Európában van egy szkíta nép, mely a Meotisz tava körül lakik, különbözvén a többi néptől és szarmatáknak neveztetnek. Nőik szoktak lovagolni, nyilazni, dárdákat dobni az ellenekre, míg nem szűnnek meg szűznek lenni. Főtt húst esznek és kancatejet isznak, és ippakit falatoznak. Ez pedig túró lótejből.



Tovább bővül ez a kör, ha tudjuk, hogy a magyar antropológiai indexszel megegyező és azonos nyelven beszélő nép volt többek között még a szaka, pártus, méd, kald nép is.

Tehát Herodotos, Ptolemaeus és Hippocrates írásaiból tisztázódik, hogy a számunkra titokzatosnak tartott nevek mögött az azonos hun-szkíta népet kell tekinteni. Ezekkel az adatokkal tovább tisztul a kép miszerint, Gordon Childe-t és Fritz Schachenmayert idézve: „Az európai népek tanítómestere a Kárpát-medencei műveltség volt”, azaz a magyarok ősei a szkíta nép!