Egyre látványosabban kap politikai színezetet a világ több pontján felbukkanó koronavírus-járvány, részben mert az Egyesült Államok és Kína közötti nagyhatalmi rivalizálás miatt Washington a hisztéria terjedésében érdekelt. Legutóbb a The Wall Street Journal egyik cikke miatt ugrottak egymásnak a felek, az információs térben zajló háború azonban várhatóan a következő hónapokban fokozódik majd. A novemberi választáson induló Trumpnak ugyanis kapóra jön a kínai gazdaságot sújtó járvány, Peking pedig látszólag nem tudja kezelni a helyzetet.
Világszerte, így kontinensünkön is a koronavírus terjedése a fő téma ezekben a napokban.
Olaszországban a fertőzés következtében tizenketten haltak meg, és elérte a négyszázat a fertőzöttek száma az olasz polgári védelmi hatóság vezetője, Angelo Borrelli szerda esti adatai szerint. Horvátországban újabb fertőzöttet találtak, időközben az első beteg fivére is elkapta a kórt, és megjelent a betegség Észak-Macedóniában is.
A határok lezárását továbbra sem javasolja az Európai Bizottság, de a koronavírus miatt még inkább hajlandó lenne szemet hunyni az olasz gazdaság hiányosságai felett.
A szakértők szerint nincs ok a pánikra vírusügyben, Greta Thunberg jövő pénteki, tömegeket vonzó klímademonstrációját is megtartják Brüsszelben.
A koronavírus elleni harc jegyében ülésezett szerdán a Kínai Kommunista Párt csúcsszerve, a hét főből álló Politikai Bizottság Állandó Bizottságának találkozóját Hszi Csin-ping (Xi Jinping) vezette. A kínai elnök pozitív folyamatokról számolt be, az elmúlt napok statisztikái alapján ugyanis mérséklődni látszik a betegség terjedése, ami Hszi szerint Kína gazdaságát is kedvező irányba mozdította el. A kínai elnök ugyanakkor kiemelte, hogy változatlanul súlyos a helyzet a betegség epicentrumában, Vuhan városában, de a betegség megállítása érdekében lankadatlan erőfeszítésekre van szükség az ország teljes területén.
Nem ez volt az első alkalom, hogy Hszi Csin-ping nyilvánosan is a vírus elleni harcra buzdított, az elmúlt napokban a kínai elnök különösen aktívan lépett fel a kérdésben. Bár az üzenet bizonyára elsősorban saját népének szól, a belső bizonytalanság mérséklése mellett a vezető a külföldről érkező támadásokra is reagál. A koronavírus-járvány körül ugyanis egyre látványosabb politikai manőverezés kezdődött, aminek kiváló táptalaja az úgynevezett infodémiajelenség: ezzel a szóval jellemezte az Egészségügyi Világszervezet, a WHO igazgatója a globális hisztériát, aminek alapjául a vírusnál gyorsabban terjedő álhírek szolgálnak.
A kommunikációs adok-kapok középpontjába legutóbb a The Wall Street Journal egyik, korábban megjelent véleménycikke került. Az Ázsia igazi beteg embere Kína címen közölt írás a járvány kirobbanásakor hozott döntéseket kritizálja, a szerző különösen a vuhani vezetést marasztalja el. A pekingi kormány ingerülten reagált a cikkre: diszkriminatívnak, szenzációhajhásznak minősítette azt, az amerikai lap három tudósítóját kiutasította Kínából.
Bár a pekingi külügyminisztérium szerint a The Wall Street Journal végül elismerte, hogy címválasztásuk túl hatásvadásznak bizonyult, ez már nem vetett véget a koronavírus körüli politikai marakodásnak. Washington ugyanis időközben reagált az eseményekre, az amerikai kormány több ízben is elítélte Kínát a cikk miatt tett drasztikus ellenintézkedések miatt. A héten ülésezett az ügyben a Fehér Ház nemzetbiztonsági bizottsága, miután a múlt héten Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a szólásszabadság elleni fellépésnek minősítette az esetet.
A Donald Trump vezette amerikai adminisztráció először a 2017-es nemzetbiztonsági stratégiában nevezte meg Kínát fenyegetésként, az azóta sem enyhült ellenséges légkörben pedig Washingtonnak kapóra jön a kínai gazdaságot sújtó koronavírus-járvány. Ezt támasztja alá, hogy az elmúlt hetekben már többször politikai síkra terelődött az ügy: február elején Peter Navarro, Trump gazdasági tanácsadója betegséginkubátornak nevezte az ázsiai országot, s több szerkesztőségnek is szivárogtattak washingtoni hivatalnokok arról, hogy az amerikai vezetés kételkedik a kínai egészségügyi hatóságok által közölt hivatalos adatok hitelességében. Ezzel párhuzamosan a kínai média azt igyekezett hangsúlyozni, hogy az Egyesült Államokban terjedő influenzajárvány a koronavírusnál több áldozatot követelt.
A járványügy a nagyhatalmi konfliktus kiemelt témája marad, abban ugyanis a novemberi elnökválasztáson induló Trump is érdekelt. Ahogyan azt a South China Morning Post megjegyzi, ha a járvány nem érinti komolyabban a nyugati világot, mindenekelőtt Észak-Amerikát, az Egyesült Államok gazdasága rövid távon profitálhat a járványból.
https://magyarnemzet.hu
https://magyarnemzet.hu
