Peking szankciókat jelentett be 13 amerikai védelmi vállalat és hat vezető tisztviselő ellen, mivel ezek a cégek fegyvereket szállítottak Tajvannak – közölte a kínai külügyminisztérium.
Az intézkedések 2024. december 5-én lépnek hatályba.
A feketelistán szereplő személyek és vállalatok vagyonát befagyasztják, továbbá tilos lesz velük üzleti kapcsolatot létesíteni. Emellett a vezetők beutazási tilalom alá kerülnek Kínában – erősítette meg a külügyminisztérium.
„Az Egyesült Államok nemrég újabb fegyvereladást hagyott jóvá a kínai Tajvan régió számára, ami nyíltan sérti az 'egy Kína' elvet és a három közös kínai–amerikai közleményt” – közölte a külügyminisztérium. Az ilyen lépések az USA részéről Kína belügyeibe való beavatkozást, valamint az ország szuverenitásának és területi integritásának megsértését jelentik – hangsúlyozta a minisztérium.
A feketelistára került vállalatok és személyek
A szankcióval sújtott vállalatok között szerepel a Teledyne Brown Engineering, a BRINC Drones, a Rapid Flight, a Red Six Solutions, a Shield AI, a SYNEXXUS, a Firestorm Labs, a Kratos Unmanned Aerial Systems, a HavocAI, a Neros Technologies, a Cyberlux Corporation, a Domo Tactical Communications, valamint a Group W. Továbbá szankciókat vezettek be több vezető tisztségviselő ellen is, köztük Barbara Borgonovi és Gerard Hueber ellen, akik a Raytheon egyik leányvállalatánál dolgoznak; Charles Woodburn, a BAE Systems Land and Armament vezérigazgatója; Richard Crawford, egy United Technologies egység vezetője; Beth Edler, a Data Link Solutions elnöke; és Blake Resnick, a BRINC Drones vezérigazgatója.
Fegyvereladások Tajvannak
Októberben az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma közel 2 milliárd dollár értékű fegyvercsomagot hagyott jóvá Tajvan számára, amely a Nemzeti Fejlett Légvédelmi Rakétarendszert (NASAMS) és radarrendszereket is tartalmazott.
Hszi Csin-ping kínai elnök november 17-én, Peruban tartott találkozóján arra figyelmeztette amerikai kollégáját, Joe Bident, hogy ha Washington békét kíván fenntartani a Tajvani-szorosban, akkor óvatosan kell kezelnie a kérdést, határozottan ellenezve Tajvan függetlenségét és támogatva Kína békés újraegyesítését a szigettel.
Tajvan 1949 óta saját helyi kormányzással rendelkezik, amikor Csang Kaj-sek (1887–1975) vezetésével a polgárháborúban vereséget szenvedett Kuomintang-erők a szigetre menekültek. Peking azonban a szigetet saját tartományának tekinti, amit a világ országainak többsége, köztük Oroszország is elismer.
Az Egyesült Államok 1979-ben megszakította diplomáciai kapcsolatait Tajvannal, és kapcsolatot létesített Kínával. Miközben elismeri az „egy Kína” politikát, az USA továbbra is kapcsolatban áll Tajpej kormányzatával és fegyvereket szállít a szigetnek. Kína becslései szerint az USA az elmúlt években több mint 70 milliárd dollár értékben nyújtott katonai támogatást Tajvannak.
.png)
.webp)
