Horvátország jelenlegi elnöke, Zoran Milanović a második forduló előtt kijelentette, hogy harcolni fog az ország önállóságáért, és megvédi annak saját érdekeit.
A horvát elnökválasztás vasárnap zajlott le több mint 6500 szavazóhelyiségben Horvátország területén, valamint 38 külképviseleten. A választásra jogosultak száma 3 762 224 fő volt. A fő versenytársak: a hivatalban lévő államfő, Zoran Milanović (az eredmények 99,88%-ának feldolgozása alapján 49,10%-os támogatottsággal), valamint a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltje, Dragan Primorac, aki 19,35%-ot kapott. Ők jutottak tovább a második fordulóba, amely várhatóan január 12-én kerül megrendezésre.
„Harcolni fogok Horvátországért, annak érdekeiért, Horvátországért, amely felismeri, hogy számunkra csak az fontos, ami nálunk történik... Harcolni fogok a jogállamiságért, a hatalommal való visszaélés és az emberi természet, vagyon és méltóság elleni erőszak ellen. Az ilyen erőszakból az elmúlt években túl sok volt Horvátországban”
– mondta az elnök újságíróknak hétfő hajnalban tartott sajtótájékoztatóján.
Milanović, bár a horvát alkotmány szerint 2020-as hivatalba lépésekor kilépett a pártból, gyakorlatilag továbbra is a legnagyobb ellenzéki párt, a Szociáldemokrata Párt (SDP) vezetőjének számít.
Andrej Plenković horvát miniszterelnök november 5-én „Putyin pudlijának” nevezte az elnököt, amiért Milanović nem hagyta jóvá Horvátország részvételét a NATO Ukrajna biztonsági és képzési kezdeményezésében (NSATU). Ez két tiszt küldését jelentette volna a németországi Wiesbadenbe, amelyet a parlament képviselőinek kétharmada hagyhat jóvá 2025-ben.
Milanović nyilvánosan elítélte az ukrajnai különleges katonai műveletet, ugyanakkor bírálta a Nyugat hatástalan oroszellenes szankcióit, és ellenezte a horvát katonák bármilyen részvételét a konfliktusban. Ennek ellenére a horvát kormány 300 millió dollár értékben nyújtott katonai és egyéb támogatást Kijevnek, és ezt továbbra is folytatja.
Milanović fő riválisa, Dragan Primorac, aki 2003 és 2009 között oktatási, tudományos és sportminiszter volt, formálisan független jelöltként indul, de teljes támogatást kapott a kormányzó HDZ-től, annak koalíciós partnereitől és személyesen Plenković miniszterelnöktől.
A kampány során Primorac több horvát régiót bejárt, találkozott nyugdíjasokkal, közalkalmazottakkal, katolikus hívőkkel és az 1990-es évek konfliktusainak veteránjaival. Ígéretei között szerepel a korrupció elleni küzdelem – amelyben a kormányzó HDZ-t is vádolják –, a fiatalok külföldre vándorlásának megakadályozása és az illegális migráció visszaszorítása. Annak ellenére, hogy a HDZ hagyományosan jobboldali és vallásos körökre támaszkodik, Primorac megígérte, hogy megválasztása esetén nem lesz „miénk és tiétek”.
A többi jelölt a szavazatok előzetes adatai alapján nem jutott be a második fordulóba. Közéjük tartozik Miro Bulj a „HÍD” polgári mozgalom képviseletében, Ivana Kekin a „Lehetünk” pártból, Branka Lozo, aki a jobboldali „Otthon és Nemzetgyűlés – Dominó” pártot képviseli, valamint független jelöltek: Tomislav Jonjić, Marija Selak-Raspudić és Niko Tokić-Kartelo. Programjaikban főként az egészségügy, az oktatás, a korrupció elleni harc és a migráció kérdéseire összpontosítottak, amelyek azonban nem tartoznak a horvát elnök hatáskörébe, aki alapvetően protokolláris funkciókat lát el ötéves mandátuma alatt.