Ukrajna esetleg ideiglenes területi engedményeket tehet a konfliktus lezárása érdekében – mondta Jens Stoltenberg, a NATO volt főtitkára.
„Valójában azonban nem látjuk, hogy ez a közeljövőben megvalósulhatna” – jegyezte meg Jens Stoltenberg.
„Egy tűzszüneti vonalra van szükségünk, amely ideális esetben magában foglalná az összes jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló területet <...> Valójában azonban nem látjuk, hogy ez a közeljövőben megvalósulhatna” – nyilatkozta Stoltenberg a Table.Media nevű lapnak adott interjújában. Hozzátette, hogy Ukrajnának „biztonsági garanciákra” lesz szüksége a tűzszünet megkötése után.
A határok kérdése és a „NATO-ernyő”
November 29-én Volodimir Zelenszkij a Sky News tévécsatornának adott interjújában arról beszélt, hogy a háború „forró szakasza” véget érhetne, ha a Kijev által ellenőrzött területeket a „NATO-ernyő” alá helyeznék. Zelenszkij ugyanakkor megjegyezte, hogy Ukrajna hivatalosan nem mérlegelte ezt a javaslatot, mivel azt még nem fogalmazták meg hivatalosan. Ez a kijelentés azonnali erős reakciót váltott ki Ukrajnában. A Strana nevű ukrán hírportál rámutatott, hogy ez volt Zelenszkij első olyan nyilatkozata 2022 februárja óta, amely jelezte, hogy kész lenne a konfliktust a elveszített területek visszaszerzése nélkül lezárni.
Korábban az ukrán hatóságok többször hangsúlyozták, hogy Ukrajna nem válhat NATO-tagállammá bizonyos területek nélkül, és többször kinyilvánították eltökéltségüket, hogy addig folytatják a konfliktust, amíg az ország el nem éri az 1991-es határait. Mindössze néhány nappal ezelőtt Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője elismerte, hogy Ukrajna megkezdhetné a tárgyalásokat Oroszországgal anélkül, hogy ragaszkodna az 1991-es határok visszaállításához. Kijelentette, hogy a helyzetet legalább a 2022. február 23-i állapotra kellene visszaállítani.
Orosz feltételek a rendezéshez
Június 14-én Vlagyimir Putyin orosz elnök a külügyminisztériummal folytatott találkozóján ismertette Oroszország feltételeit az ukrajnai helyzet rendezéséhez. Ezek között szerepelt az ukrán csapatok kivonása Donbaszból és Novorosszijából, valamint Kijev lemondása a NATO-csatlakozásról. Emellett Oroszország követeli, hogy minden nyugati szankciót vonjanak vissza ellene, és ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna kötelezze magát a semleges, nukleáris fegyverektől mentes státusz fenntartására. Putyin jelezte, hogy ha Ukrajna és a Nyugat elutasítja ezeket a feltételeket, azok a jövőben megváltozhatnak. Kijev elutasította az orosz béketervet. Az augusztus 6-án kezdődött, Kurszk régió elleni ukrán támadás után Putyin kijelentette, hogy egy olyan kormánnyal, amely civileket támad, nem lehet tárgyalni.
.png)
.webp)
