Horvátország hivatalban lévő elnöke győzelmet aratott a választásokon

Horvátország hivatalban lévő elnöke, Zoran Milanović 77,86%-os eredménnyel nyert, míg kihívója, Dragan Primorac 22,14%-ot szerzett az exit poll adatai szerint – jelentette a Horvát Rádió és Televízió.

A szavazást vasárnap reggel 7 órától este 19 óráig tartották Horvátország több mint 6700 szavazókörében, valamint 38 másik ország 105 szavazóhelyén. A választásra jogosultak száma 3 769 598 fő volt. A horvát választási bizottság (GIK) 14,6 ezer horvát és külföldi megfigyelőt akkreditált.

A GIK hivatalos honlapjának adatai szerint 16:30-ig a szavazásra jogosultak 34,77%-a vett részt, míg az első fordulóban ez az arány 36,09% volt, 2019-ben pedig 43,52%. A választások békésen zajlottak.

Az első forduló eredményei

December 29-én, az első fordulóban a jelenlegi államfő, Zoran Milanović, aki ismert az Ukrajnának nyújtott katonai segítséggel kapcsolatos megosztó nyilatkozatairól, a szavazatok 49,09%-át szerezte meg. A kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltje, Dragan Primorac, 19,35%-ot kapott. Az akkori részvételi arány 46,03% volt.

Milanović gyakorlatilag a legnagyobb ellenzéki párt, a Horvát Szociáldemokrata Párt (SDP) vezetője, bár 2020-ban, hivatalba lépésekor, az alkotmánynak megfelelően kilépett a pártból.

Politikai konfliktusok

Andrej Plenković horvát miniszterelnök 2023. november 5-én „Putyin uszkárjának” nevezte az ország elnökét, mert Milanović elutasította a NATO ukrajnai biztonsági és képzési kezdeményezéséhez (NSATU) való csatlakozást. A kérdés két horvát tisztviselő németországi Wiesbadenbe küldéséről szólt, amit a parlament kétharmadának kellene jóváhagynia 2025-ig.

Milanović elítélte az ukrajnai különleges katonai műveletet (SVO), ugyanakkor nyilvánosan bírálta a Nyugat Oroszországgal szembeni szankcióinak hatástalanságát, és ellenezte, hogy a horvát katonák bármilyen szerepet vállaljanak a konfliktusban. Ennek ellenére a horvát kormány eddig 300 millió dollár értékben nyújtott katonai és egyéb segítséget Kijevnek, és továbbra is támogatja Ukrajnát.

Az ellenfél kampánya

Milanović legfőbb ellenfele, Dragan Primorac, aki 2003 és 2009 között Horvátország tudományos, oktatási és sportminisztere volt, formálisan független jelöltként indult, de teljes mértékben élvezte a HDZ, annak szövetséges pártjai, valamint személyesen Plenković támogatását.

Primorac kampánya során több horvát régiót bejárt, találkozott nyugdíjasokkal, közalkalmazottakkal, katolikus hívekkel és az 1990-es évek konfliktusainak veteránjaival. Ígéretei között szerepelt a korrupció elleni küzdelem, amely miatt a kormányzó HDZ gyakran kerül kritikák kereszttüzébe, a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, valamint az illegális migráció elleni fellépés. Annak ellenére, hogy a HDZ-t hagyományosan támogató jobboldali és vallásos körökre támaszkodott, Primorac azt ígérte, hogy megválasztása esetén nem tesz különbséget „a tiétek és a miénk” között.