Törökország és Szíria fegyveres erői nagyszabású katonai hadműveletet indíthatnak a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) kurd fegyveresei ellen, ha a Nyugat "új követeléseket" fogalmaz meg – írja a török kormánypárti Hürriyet napilap.
Hakan Fidan török külügyminiszter kedden bejelentette, hogy Ankara ultimátumot intézett a PKK szíriai fegyvereseihez. Ha a felszólításokat figyelmen kívül hagyják, a katonai hadművelet elkerülhetetlenné válhat.
„Recep Tayyip Erdoğan török elnök figyelmeztetett: ha a PKK-YPG nem teszi le a fegyvert, ha továbbra is ragaszkodik egy különálló adminisztrációhoz Szíriában, és ha a nyugati országok ebbe az irányba fogalmaznak meg követeléseket, akkor Szíriával közösen nagyszabású katonai hadművelet lesz elkerülhetetlen”
– idézi az újság.
Az újság ugyanakkor nem részletezte, hogy a Nyugat milyen követeléseire utalhatnak.
A Hürriyet szerint Ankara azért tevékenykedett Szíriában, hogy a „PKK-YPG ne folytathassa fennmaradását”.
„Jelenleg Ankara az A-tervet hajtja végre, de az asztalon van a B-terv is” – jegyezte meg a lap.
Politikai háttér
- november végén a fegyveres ellenzéki csoportok nagyszabású támadást indítottak a szíriai hadsereg állásai ellen. December 8-án behatoltak Damaszkuszba, Bashar al-Assad szíriai elnök lemondott és elhagyta az országot. December 10-én Mohammed al-Bashir, az Idlib tartományban működő úgynevezett „megmentési kormány” vezetője bejelentette, hogy őt nevezték ki a szíriai átmeneti időszak kormányfőjévé, amely 2025. március 1-jéig tart majd.
Törökország és a PKK konfliktusa
A Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK), amelyet Törökországban jelenleg tiltott szervezetként tartanak számon, 1984-ben kezdődött a fegyveres konfliktus, majd 2015-ben újult ki. A szíriai válság 2011-es kezdete után a „Szíriai Demokratikus Erők” (SDF) nevű szervezet – amelynek magját a kurd önvédelmi egységek (YPG) alkotják – az amerikai katonai támogatás mellett autonóm adminisztrációt hirdetett meg az általuk ellenőrzött szíriai tartományokban: Aleppóban, al-Haszakában, Rakkában és Deir-ez-Zórban.
Az SDF nem harcolt a szíriai kormányerők ellen Bashar al-Assad elnöksége alatt, és megőrizte katonai potenciálját a nemzetközi koalíció fegyveres erőinek támogatásával. A koalíciót az Egyesült Államok vezette, és jelenlétét az Iszlám Állam (amelyet Oroszországban betiltottak) elleni harc ürügyével indokolták.