Rekordot dönt a kibertámadások száma világszerte – Magyarország sem menekülhet. Bankok, webshopok, cégek, sőt magánszemélyek is célkeresztbe kerültek. A csalók egyre kifinomultabb módszerekkel operálnak, sokszor bűnszervezetek irányítása alatt, és már nemcsak a számítógépeket, hanem az emberi hiszékenységet is hatékonyan kihasználják.
Egy kattintás, és oda a megtakarítás – Dunaföldváron már megtörtént
Egy dunaföldvári vállalkozás több mint 31 millió forintot veszített egy online csalás következtében. A TEOL.hu beszámolója szerint a bank gyors reakciójának köszönhetően ugyan 30 millió forint visszakerült, de az eset rávilágít: a digitális térben egy pillanatnyi figyelmetlenség is végzetes lehet.
OTP: Álcázott riasztás, hamis biztonság
Az OTP Bank ügyfelei is célponttá váltak: a csalók a pénzintézet nevében napi átutalási limit emelésére próbálták rávenni őket, majd „biztonságos számlára” való utalásra hivatkozva lopták volna el a pénzüket. A bank azóta automatikusan 1 millió forintra korlátozta az internetes és mobilbankos átutalások napi maximumát – ezt csak személyesen, vagy a Mobilbank alkalmazásban lehet módosítani.
A bank hangsúlyozta: soha nem kérnek ügyfeleiktől hasonló lépéseket. Gyanús hívás esetén azonnal meg kell szakítani a kapcsolatot és értesíteni a bankot.
Álhivatali fenyegetés: NAV-os csalók új frontja
A NAV nevében küldött adathalász SMS-ek újabb hulláma árasztotta el az országot. A csalók zárolással fenyegetőznek, és egy látszólag hivatalos weboldalra irányítják a gyanútlan felhasználókat. Az egyik ilyen üzenet például így hangzott:
„NAV: A számlái zárolásra kerülnek. nav.gov.hu.id9d15t.online”
Az üzenet +36 70 155 8776-os számról érkezett – és persze semmi köze a valódi NAV-hoz. A cél: bankkártya- és személyes adatok megszerzése.
Postai csapda: egy csomagvárás vége 120 ezer forintos bukó
Egy veszprémi nő csupán 525 forint vámot akart fizetni egy SMS-ben kapott linkre kattintva – végül majdnem 120 ezer forintot vesztett. A megadott bankkártyaadatokat a csalók azonnal felhasználták egy 300 eurós tranzakcióhoz.
A Magyar Posta arra figyelmeztet: nem kérnek bankkártyaadatokat SMS-ben vagy e-mailben. Gyanús üzenet esetén azonnal szakítsuk meg a műveletet.
Hamis webáruházak: akciós árakon kínálnak átverést
A népszerű dán lakberendezési áruház, a JYSK neve is a csalók kezére került. Hamisított webáruházak bukkantak fel, ahol irreálisan olcsón kínálnak „JYSK-termékeket”. Több vásárló is jelezte: megrendelték az árut, de semmit nem kaptak – csak a pénzük tűnt el.
A JYSK figyelmeztet: hivatalos magyarországi webshopjuk csak az eredeti oldalon működik, minden más oldal megtévesztő hamisítvány.
Kormányzati válasz: Ukrajnából érkező támadások ellen lépnek fel
Orbán Viktor miniszterelnök a napokban közzétett videóban jelentette be: a kormány szigorúbb intézkedésekre készül az Ukrajnából irányított kibercsalások visszaszorítására. A miniszterelnök szerint ezek a támadások évente mintegy 8 milliárd forintnyi kárt okoznak a magyar családoknak.
Egy telefon képernyőjén mutatta meg: egyetlen rossz kattintással hogyan lehet elbukni a megtakarításokat. A hatóságok nemrég felszámoltak egy 19 fős ukrán bűnbandát, de – Orbán szerint – „az eddigi akcióinkat fokoznunk kell”.
🔒 Hogyan védekezhetünk a digitális csalások ellen?
- Soha ne adjunk meg banki adatokat e-mailben vagy SMS-ben kapott linkeken keresztül.
- Mindig ellenőrizzük a feladó hitelességét.
- Használjunk kétlépcsős hitelesítést online tranzakciók során.
- Telepítsünk megbízható vírusirtót és frissítsük rendszeresen.
- Gyanús hívás, SMS vagy e-mail esetén azonnal értesítsük a bankot vagy az érintett intézményt.
A kiberbűnözők egyre erősebbek – de a tudatos felhasználó mindig egy lépéssel előttük járhat.
