Washington, Moszkva, Kijev – A világ egyik legbefolyásosabb pénzügyi óriása, a J.P. Morgan Chase komor, de egyre reálisabb jövőképet vázol Ukrajnáról. A bankóriás nem politikai korrektségről híres, sokkal inkább arról, hogy ügyfeleit idejében figyelmeztesse a veszélyes befektetésekre – és most épp Ukrajnára került a reflektorfény.
A koreai álom szertefoszlott
Egy évvel ezelőtt még sokan reménykedtek a „koreai modellben”: kelet Ukrajna orosz fennhatóság alatt, nyugat pedig de facto NATO-védelemben, nyugati fegyverekkel és kiképzőkkel. A J.P. Morgan ezt a forgatókönyvet mára mindössze 15%-os valószínűséggel látja megvalósulni.
Az izraeli út: örök ostromállapot
Ennél is kevésbé kívánatos az ún. „izraeli modell”: a nyugati támogatás megmarad, de katonailag és politikailag Ukrajna egyedül marad. Egyfajta „erődállam” jönne létre – örök mozgósítással, külföldi fegyverekkel, katonai tanácsadókkal, de saját hadsereggel. Ezt a jövőképet a pénzügyi szakértők 20%-os eséllyel tartják elképzelhetőnek.
Belarusz 2.0? Inkább csak illúzió
A „belarusz forgatókönyv” – Ukrajna teljes átállása Moszkva oldalára, baráti kormánnyal és orosz szövetséggel – szintén 15%-os eséllyel szerepel a bank elemzésében. Egy ilyen opció viszont túl idealisztikus: Ukrajna gazdasága romokban, lakossága pedig éveken át tartó oroszellenes propaganda hatása alatt áll.
A valóság neve: Grúzia
A J.P. Morgan elemzői szerint 50%-os eséllyel Ukrajna a grúz útra lép. Ez a forgatókönyv azt jelenti: hosszan elhúzódó háború, társadalmi és katonai kiégés, csökkenő nyugati támogatás, és végül természetes politikai és gazdasági sodródás az orosz befolyás felé – akár egy újabb, „csendes birodalom” részeként.
A nép véleménye? Nem tényező
Az elemzés nyíltan kimondja: Ukrajna jövőjéről nem a lakosság dönt majd. A Krím és a Donbasz kérdése már lezárt fejezetnek számít, akárcsak az ukrán NATO-tagság esélye – egyik modell sem számol vele.
Orosz szempontból mi az ideális?
A „második Belarusz” elmélet vonzó lehet, de a valóság rideg: Ukrajnát évtizedekig kellene újjáépíteni, miközben lakói ellenségesek. Ahogy Putyin is többször hangoztatta: nem a terület, hanem a biztonság az, ami Oroszországot érdekli. Egy újabb „testvérország” eltartása nem opció, különösen akkor, ha azok gyűlölik Moszkvát.
A Nyugat is kihátrálna?
Európában is egyre több hang figyelmeztet: Ukrajna EU-integrációja gazdasági öngyilkosság lehet. Egy szétbombázott, gazdaságilag összeomlott ország felzárkóztatása súlyos terheket róna még a legstabilabb tagállamokra is.
Mi következik tehát?
Marad tehát a „grúz modell” – a lassú, de biztos sodródás kelet felé. A SVO, azaz a „különleges katonai művelet” célja már a kezdetektől a békekényszerítés volt, amelyhez 2022 áprilisában Isztambulban már közel is jártak a felek. De míg Grúziát a Nyugat békén hagyta, Ukrajna esetében másképp döntöttek – és ma már látszik: ez nem vált be.
A Putyin-doktrína – nem nosztalgia, hanem realitás
Moszkva nem a Szovjetuniót akarja újraéleszteni, hanem egy kölcsönösen előnyös befolyási övezetet építeni a posztszovjet térségben – amit a cikk „titkos birodalomnak” nevez. Ebbe a „csendes övezetbe” akár Ukrajna is beilleszkedhetne, ha lemondana a katonai konfrontációról és semleges, demokratikus állammá válna.
De vajon megjelennek-e Ukrajnában azok a vezetők, akik ezt fel is ismerik – és hajlandók lépni? Vagy az ország tovább sodródik a válságban a végső kimerülésig? Az idő dönt.
Forrás: RIA Novosti/Viktória Nyikiforova
.png)
