Ma vonulnak fel a Budapest Pride résztvevői, miközben az idei rendezvényt komoly jogi és politikai viharfelhők kísérik. A felvonulás ugyanis – a legfrissebb jogértelmezések szerint – jogszabályba ütközhet, ám ez nem akadályozta meg a szervezőket és a támogató politikusokat abban, hogy megtartsák az eseményt.
A legnagyobb nyilvánosságot Karácsony Gergely főpolgármester nyilatkozata váltotta ki, aki ismét nyíltan kiállt az LMBTQ-közösség mellett, és támogatásáról biztosította a Pride-ot. A főváros vezetője szerint a sokszínűség és a szabadság ünnepe a rendezvény, ám kritikusai szerint ezzel figyelmen kívül hagyja a hatályos törvényi szabályozásokat.
A felvonulás kapcsán nem csak a hazai politikai színtér forrósodott fel: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is megszólalt az ügyben, és kemény hangon figyelmeztette Magyarországot az uniós értékek betartására. A kijelentés újabb diplomáciai feszültségeket szült Brüsszel és Budapest között.
Mindeközben a hazai jogi fronton is mozgalmas fejlemények történtek: a Kúria hatályon kívül helyezte a rendőrség korábbi tiltó határozatát, és új eljárás lefolytatására kötelezte a hatóságokat. Ez a döntés újabb kérdéseket vet fel a rendezvény jogszerűségével kapcsolatban, és fokozza a bizonytalanságot a közéletben.
A főpolgármester – bírálói szerint – a családosok rovására támogatja az LMBTQ-közösség látványos demonstrációját, amikor kijelenti: „aki nem ért egyet, menjen máshová”. Ez a mondat tovább szította a közvélemény megosztottságát, és újabb vitát indított a közterületek használatáról, a véleménynyilvánítás szabadságáról és a törvényi keretek betartásáról.
Miközben a bíróság jogerősen helyben hagyta a Pride egyik rendezvényének betiltását, Karácsony Gergely főpolgármester és környezete egyelőre mentesülni látszik a jogi következmények alól. A Mi Hazánk Mozgalom feljelentése nyomán ugyan megindult az eljárás, ám sokak szerint a hatóságok hozzáállása inkább a felelősség elsikálását, mintsem a törvény szigorú érvényesítését tükrözi.
A feljelentést benyújtó Novák Előd szerint a főváros vezetése nyíltan semmibe vette a gyülekezési törvényt azzal, hogy engedélyezte a Pride felvonulás megtartását egy már jogerősen betiltott rendezvény idején és helyszínén. A Fővárosi Főügyészség az V. kerületi rendőrkapitányságot jelölte ki az eljárás lefolytatására – ami többek szerint komoly kérdéseket vet fel az ügy érdemi kivizsgálásának komolyságával kapcsolatban.
A Kúria döntése nem a Karácsonyék által bejelentett rendezvényről szólt – sőt, nem is minősítette jogszerűnek a vizsgált eseményt –, csupán új eljárásra utasította a rendőrséget, alaposabb indoklást követelve. A jogi szakértők többsége szerint ez az eljárás végeredményben ismét tiltáshoz vezethet – ha egyáltalán van értelme egy utólagos tilalomnak.
A Büntető Törvénykönyv világosan fogalmaz: „Aki megtiltott gyűlést szervez, vagy arra való részvételre felhív, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Ennek ellenére sokan úgy vélik, Karácsony – ahogy korábban Gyurcsány is – megússza a következményeket, és a Pride felvonulás résztvevői is következmények nélkül demonstrálhattak.
A Mi Hazánk Mozgalom szerint a rendőrség bűnpártoló módon jár el, amikor tétlenül nézi a törvénysértéseket. A párt ennek ellenére nem adja fel: a Szabadság hídon törvényes eszközökkel kívánják útját állni a szerintük jogellenes felvonulásnak.
Forrás:MTI
.png)
