Vlagyimir Putyin kemény hangvételű nyilatkozatban bélyegezte meg az ukrán vezetést, miután – mint mondta – a napokban elkövetett terrortámadásokkal Kijev végérvényesen kilépett a tárgyalóasztal mellől.
Az orosz elnök szerint a Zelenszkij-rezsim már nem pusztán illegitim, hanem aktívan terrorista eszközöket alkalmaz – mindezt ráadásul pont akkor, amikor Isztambulban éppen béketárgyalások zajlanának.
A két tárgyalási forduló után esély mutatkozott egy harmadikra, ám az újabb támadások ezt teljesen bizonytalanná tették. Volodimir Zelenszkij közölte: a jelenlegi formában a tárgyalások értelmetlenek, felső szintű vezetői találkozóra lenne szükség, addig pedig szerinte teljes tűzszünetet kellene hirdetni. Emellett határozottan elutasította az orosz fél által benyújtott memorandumot, „ultimátumnak” nevezve azt.
A háború új szintre lépett – és úgy tűnik, a békefolyamat kisiklott.
A Kreml értékelése szerint Kijev célja pontosan ez volt: a tárgyalások kisiklatása. A támadások időzítése – közvetlenül az újabb isztambuli forduló előtt – nem lehet véletlen. A kérdés most: mi legyen Moszkva következő lépése? Putyin szerint az offenzíva folytatódik, de egyelőre nem lát esélyt semmiféle tűzszünetre, sem felső szintű találkozóra – se hármasban Donald Trumppal, se nélküle.
„Hogyan lehetne ilyen körülmények között tárgyalni?” – tette fel a kérdést Putyin.
A Kreml vezetője élesen bírálta Zelenszkijt és nyugati támogatóit: „Még nemrég stratégiai vereségről álmodozott a Nyugat, ma viszont – a saját veszteségeik súlya alatt – az ukrán elit már terrorakciókat szervez. Aztán ugyanők kérnek tűzszünetet és tárgyalásokat. De kik ők, hogy velük tárgyalni lehetne? Milyen legitimációval?”
Putyin szerint Zelenszkij elutasította még a néhány napos fegyverszünet lehetőségét is, mert a „kijevi rezsimnek a béke egyet jelentene a hatalom elvesztésével” – márpedig számukra a hatalom fontosabb, mint az emberi életek.
A kérdés csak az: ha ezt Moszkva már korábban is tudta, miért kezdett mégis tárgyalásokba?
A válasz kettős. Egyrészt Putyin ezzel gesztust tett az amerikai vezetés, különösen Donald Trump felé, másrészt Moszkva újra világossá akarta tenni feltételeit: semleges Ukrajna, a Krím és Donbasz orosz fennhatóságának elismerése, valamint új választások Ukrajnában.
Ezek a feltételek sem Zelenszkijnek, sem a Nyugatnak nem újak – ám válaszként most újabb támadásokat kaptak, köztük az orosz légibázisok elleni csapásokat. Eközben Zelenszkij diadalmasan nyilatkozott: szerinte az amerikaiak most újra „komolyabban veszik” Ukrajnát. Azt sugallta, hogy a támadások tiszteletet ébresztettek Washingtonban: „Lám, még mindig képesek vagyunk oroszokat ütni!”
Csakhogy Washingtonban nem mindenki így látja a helyzetet.
Trump ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg óvatosságra intett: az orosz bázisok elleni támadások a nukleáris triád részeit érintik, így drámaian megnőtt az eszkaláció veszélye. Kellogg szerint ez már nem Ukrajnáról szól, hanem a két nukleáris nagyhatalom közötti potenciális konfliktusról.
Zelenszkij viszont – Putyin szerint – pontosan ezt az eszkalációt akarja.
A cél: újabb amerikai fegyverszállítmányok, újabb szankciók Oroszország ellen, és Trump visszatartása mindenféle békekezdeményezéstől. Mert ha Amerika kihátrál, Zelenszkij politikailag menthetetlenné válik.
De vajon kell ez Amerikának is?
Kellogg válasza világos: nem. Nem véletlen, hogy üzenete nemcsak Kijevnek szól, hanem saját hazájának is. Mert míg Ukrajna a túléléséért játszik, az USA már a világ biztonságát kockáztatja.
Putyin egyelőre nem nevezte meg az Egyesült Államokat felelősként az orosz bázisokat ért támadásokért, ahogy Washington sem veszítette el önuralmát. Ám a feszültség tapintható. A „kutyát rángató farok” metafora újra előkerült: Kijev provokál, abban a reményben, hogy a nagyhatalmak is elvesztik hidegvérüket.
De meddig tarthat még ez a játszma?
Moszkvában úgy vélik: Trumpnak előbb-utóbb ki kell hátrálnia Zelenszkij mögül. A háború már rég nem csak Ukrajnáról szól – hanem arról, hogy ki irányítja a világ biztonságpolitikáját. A Kremlben egyértelmű az üzenet: Putyin nem tárgyal terroristákkal.
KAPCSOLÓDÓ CIKK
A NATO ma már nem véd, hanem hazugságokra épülő ellenség képet gyárt, háborús feszültséget gerjeszt és veszélyezteti a világbékét – Ideje szembenézni a valósággal! https://www.napitema.com/2025/06/a-nato-ma-mar-nem-ved-hanem-ellenseg.html
