Bécs – a menekültek európai Mekkája? Az osztrák főváros drámai mértékben túlteljesítette a szövetségi menekültkvótát: jelenleg több mint 31 000 menekült részesül ellátásban – több mint kétszer annyi, mint amit a kormány vállalt. Az ellátás nem csak bőkezű, hanem kiemelkedően magas – olyannyira, hogy egyes nagycsaládok havi 9000 eurót is hazavihetnek a különféle juttatások révén.
Bécs a kvóta 208 százalékát teljesítette – messze túlteljesítve az elvárásokat
A legfrissebb adatok szerint Bécs nem kevesebb, mint 208 százalékkal haladta meg a rá eső menekültkvótát. Míg a tartományok többsége a központi szabályozás keretein belül mozog, Bécs jelentősen túlvállalta magát – és ezzel egyúttal az ország menekültpolitikájának epicentrumává vált.
A másodlagos védelemre jogosultak – azok, akik bár nem szenvednek el közvetlen üldöztetést, mégis veszélyben lenne életük hazájukban – döntő többsége (84 százaléka) szintén Bécsben él.
Miért épp Bécs? A válasz egyszerű: több a pénz
A menekültek számára Bécs nemcsak biztonságot, de anyagi stabilitást is jelent: a városban magasabbak a szociális ellátások, mint más tartományokban. Ez a tény önmagában is magyarázat lehet arra, miért koncentrálódik a menekültek zöme az osztrák fővárosban.
Egy példa: egy Bécsben élő, tizenegy gyermekes szíriai család a beszámolók szerint havi 6000 euró segélyt, továbbá 2000 eurót meghaladó családi pótlékot, és különféle adójóváírásokat kap – így összesen akár 9000 euróhoz is hozzájuthatnak havonta.
Ukrán menekültek: újabb kihívás a rendszer számára
Az ellátásra szorulók között egyre nagyobb arányban jelennek meg az Ukrajnából érkezett menekültek is. Bécsben az alapellátásban részesülők 39 százaléka ukrán, akiknek többsége magánszállásokon él – ez az arány más tartományokban jóval alacsonyabb, ahol inkább a szervezett szálláshelyekre helyezik őket.
A fővárosi ellátási rendszer rugalmasságát mutatja, hogy a menekültek 83 százaléka magánszálláson kap támogatást – ez országos viszonylatban is kiemelkedő.
Szír és afgán állampolgárok dominanciája a védelemre jogosultak körében
A másodlagos védelemre jogosultak között szírek és afgánok alkotják a legnagyobb csoportot. Ezek a személyek ugyan nem rendelkeznek teljes menekültstátusszal, de veszélyeztetett helyzetük miatt ideiglenes védelmet kapnak – azonban jogköreik szűkebbek, különösen a családegyesítés terén.
E csoport átlagosan 758 napot tölt el a bécsi ellátórendszerben – ez az országos átlaghoz képest is kiemelkedő, bár Vorarlbergben még hosszabb az ellátási idő (814 nap).
Több menekült – több kiadás: bőven egymilliárd fölött a szociális költségvetés
A számok önmagukért beszélnek: Bécs 2024-re több mint 1,09 milliárd eurót irányzott elő szociális kiadásokra. Ebben az összegben benne vannak a lakhatási támogatások, családi pótlékok, iskolakezdési támogatások és egyéb juttatások, amelyek nagy része menekültekhez kerül.
A városvezetés szerint még az is jogosult ezekre a juttatásokra, aki már dolgozik – így akár dolgozó családfők is részesülhetnek teljes ellátásban.
Összegzés: Szociális modell vagy elrettentő példa?
Bécs modellje vitákat gerjeszt nemcsak Ausztriában, hanem egész Európában. Egyesek a szolidaritás példáját, mások a rendszerszintű kihasználás veszélyét látják benne. Az viszont biztos, hogy a menekültellátás kérdése nemcsak humanitárius, hanem pénzügyi és társadalmi kihívás is, amelyre előbb-utóbb választ kell adni – nemcsak Bécsnek, hanem az egész kontinensnek.
Wien ist bei der Betreuung von geflüchteten Menschen besonders gefordert: Anfang Jänner lebten rund 31.000 Personen in der Grundversorgung der Bundeshauptstadt – das sind mehr als doppelt so viele wie von der Bundesregierung vereinbart. https://t.co/n4Gaqtx2ON
— exxpress (@exxpressat) June 9, 2025
