Több százezer ember, több ezer kilométer, egy közös cél: együtt ünnepelni a hitet és a reményt a csíksomlyói búcsún. A Kárpát-medence minden szegletéből érkeztek zarándokok a pünkösdi szentmisére, amely a magyarság egyik legmeghatározóbb vallási eseménye. A szikrázó hőség sem tudta eltántorítani azokat, akik imával, énekkel és mély hittel vágtak neki az útnak, hogy ott lehessenek a Hármashalom-oltárnál.
A hajnali óráktól gyülekeztek a zarándokok
Már a kora reggeli órákban megtelt a csíksomlyói nyereg: családok, idősek, fiatalok, hátukon batyuval, kezükben zászlóval érkeztek gyalog, busszal, kerékpárral. Erdély mellett Magyarország, Felvidék, Vajdaság és Kárpátalja hívei is képviseltették magukat – az esemény valódi nemzeti találkozóvá nemesült, ahol a nyelv, a kultúra és a közös hit határokon átívelő ereje vált kézzelfoghatóvá.
"A remény zarándokai vagytok" – üzenték a szónokok
A szentmise kezdetén Timár Asztrik ferences szerzetes, a kegytemplom és a kolostor igazgatója, házigazdaként köszöntötte a résztvevőket. Az ünnepi gondolatokat Urbán Erik, az erdélyi ferences rend tartományfőnöke és érseki helynök folytatta:
„Idén a remény zarándokaiként érkeztetek Csíksomlyóra. Ez a zarándoklat több, mint hagyomány – ez közösségi tanúságtétel. Azt üzeni: a csüggedés, a félelem és a közöny világában is van kiút, ha a hitből fakadó remény oldalán állunk.”
Beszédében arra buzdította a híveket, hogy ne csupán várják a változást, hanem aktívan alakítsák is azt – méltósággal, hittel, békével és a teremtett világ iránti felelősséggel.
"Fáj az élet" – idézte Márton Áront az érsek
A csíksomlyói pünkösdi búcsú nemcsak a jelen ünnepe, hanem múltunk emlékezete is. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek ünnepi köszöntőjében a zarándoklat történelmi jelentőségére hívta fel a figyelmet:
„Őseink nyomdokait követve érkeztünk ide. Azért jöttünk, hogy hálát adjunk Istennek a kegyelmeiért, és hogy erőt kérjünk a nehézségek idején – különösen most, amikor, ahogyan Márton Áron fogalmazott, fáj az élet.”
A főpásztor arra kérte a jelenlévőket, hogy Csíksomlyó továbbra is a hit és a remény forrása maradjon Erdély, sőt a Kárpát-medence egésze számára.
Szívhez szóló üzenetek: a lélek megtisztulása és a béke keresése
A 2025-ös pünkösdi búcsú szónoka P. György Alfréd kamilliánus szerzetes volt, aki maga is székelyföldi származású. A Nyíregyházán szolgáló lelkipásztor külön köszöntötte azokat is, akik lélekben ugyan, de fizikailag nem tudtak jelen lenni a búcsún.
Prédikációjában hangsúlyozta:
„Mária lábánál tisztulhat meg lelkünk, ott találhatunk rá az igazi reményre – Istenre és Krisztusra.”
A szónok erős üzenetet fogalmazott meg a családok és szülők számára is:
„Tanítsátok meg gyermekeiteket imádkozni – és ne szennyezzétek lelküket káromkodással és csúnya beszéddel!”
Felszólította a híveket, hogy közösen imádkozzanak a békéért, valamint Márton Áron püspök boldoggá avatásáért, aki a 20. századi erdélyi magyarság lelki és erkölcsi iránytűjeként máig meghatározó példakép.
A hit él és összeköt
A szentmise alatt és azt követően a tömeg énekkel, imával, csendes elmélkedéssel vett részt a szertartásokon. A csíksomlyói búcsú ismét bebizonyította, hogy a vallásos hagyományok nem csupán múzeumi relikviák, hanem élő, lüktető közösségi élmények, melyek hidat képeznek generációk, nemzetek és emberek között.
