Az Európai Unió Bírósága kimondta: a devizaalapú hitelezés rendszerszintű visszaéléseket hordozott – a Mi Hazánk szerint ez az egyik legsúlyosabb politikai és gazdasági bűncselekménysorozat volt a rendszerváltás utáni Magyarországon.
A luxembourgi székhelyű Európai Unió Bírósága ítéletet hozott egy olyan ügyben, amely több százezer magyar család életét nyomorította meg az elmúlt másfél évtizedben. A devizaalapú hitelezésről van szó – vagy ahogyan a Mi Hazánk Mozgalom fogalmaz: egy tömeges csalássorozatról, amelyet politikai, banki és jogi szinten egyaránt bűnrészes hallgatás és tétlenség övezett.
A párt szerint a mostani ítélet nem csupán egy jogi precedens: történelmi igazságtétel azok számára, akiket a bankok, a végrehajtók és a politika közösen juttattak kilátástalan helyzetbe. Ugyanakkor súlyos kérdéseket is felvet: miért kellett egy másik ország bíróságának kimondania azt az igazságot, amit idehaza a magyar igazságszolgáltatásnak lett volna dolga elvégezni?
A politikai felelősség nyomában – mindenki sáros?
A Mi Hazánk szerint a devizahitelezés nem egyszerű gazdasági hiba volt – szervezett csalás, amelyben egymást váltva voltak bűnrészesek az egymást követő kormányok. Mint mondják: a Fidesz első kormányzása alatt indult, a balliberális vezetés alatt felpörgött és népszerűsítették, majd a 2010 utáni kormányzás sem tudta, vagy nem akarta teljes körűen rendezni az ügyet.
A párt arra emlékeztet: már 2018-as alapítása óta követeli a banki károsultak ügyének megnyugtató rendezését, valamint a végrehajtói „maffia” felszámolását. Most, hogy az uniós bíróság kimondta: a forintosítás sem volt minden elemében szabályos, új lendületet kaphatnak az érintett ügyek Magyarországon is. A párt szerint azonban nemcsak kártérítésről, hanem büntetőjogi felelősségrevonásról is szó kellene hogy essen – különösen a politikai döntéshozók és a banki szereplők esetében.
„Soha nem volt valódi deviza” – manipulált hitelek, nyertes jegybank?
A devizaalapú hitelek – bár nevükben devizát tartalmaznak – a gyakorlatban sokszor nem is érintettek valódi devizát. Ezért is nevezi a Mi Hazánk „devizaalapú csalássorozatnak” a konstrukciót. Ráadásul – állításuk szerint – a jegybank és más szereplők spekulatív módon nyertek a forintosítás során, akár százmilliárdos nagyságrendben. Ezzel párhuzamosan több tízezer család veszítette el otthonát, egzisztenciáját.
Bírák a pénzhatalom oldalán? – a hazai igazságszolgáltatás kritikája
A párt kemény kritikát fogalmaz meg a magyar bíróságokkal szemben is: álláspontjuk szerint a bírói gyakorlat évtizedek óta a bankokat és a multinacionális cégeket részesíti előnyben a magyar állampolgárokkal szemben. A devizahiteles ügyekben is ritka volt az olyan ítélet, amely valóban az adósoknak kedvezett volna – és amikor mégis megtörtént, a másodfokon gyakran módosították az elsőfokú ítéleteket a bankok javára.
Konkrét példaként említik azt az ügyet, ahol a Meta – egy amerikai technológiai óriás – beavatkozott a magyar választási kampányba, és amelyben a másodfokon „félreállították” az elsőfokon tisztességes ítéletet hozó bírót.
Európai ítélet – magyar fordulat?
A Mi Hazánk szerint az uniós bíróság ítélete fordulópont lehet a devizahiteles ügyekben. Az első magyar ítéletek már meg is születtek, amelyek az adósokat hozták ki győztesként. A párt azt követeli: azonnal állítsák le a végrehajtásokat, a bankok fizessenek, és induljanak el a felelősségre vonások.
„Rengeteg pénz van ott, ahol ezt a rendszert működtették. Ideje, hogy ezt visszavegyük, és odaadják azoknak, akiket tönkretettek. Ez a magyar emberek, ez Magyarország érdeke” – fogalmazott a párt képviselője.
Kormány: több százezer családnak segítettünk
A kormányzati oldal másként látja a helyzetet. Mint emlékeztetnek: 2010-ben a magyar lakosság 10.600 milliárd forintnyi adósságot görgetett maga előtt, ebből 7.300 milliárd volt devizahitel. A Fidesz-kormány ezt követően komplex mentőcsomaggal próbálta csökkenteni az adósterheket.
Az intézkedések között volt az árfolyamgát bevezetése, a végtörlesztés lehetősége, a kilakoltatási moratórium, a Nemzeti Eszközkezelő létrehozása, a devizahitelek forintosítása, a magáncsőd lehetősége, valamint a végrehajtási szabályok módosítása.
A számok szerint:
-
170.000 család élt a végtörlesztés lehetőségével,
-
ugyanennyi család vette igénybe az árfolyamgátat,
-
közel 185 milliárd forintnyi összeg került vissza az adósokhoz elszámoltatási törvény alapján,
-
500.000 család váltott forintra a devizahiteléből 2014-ben,
-
a végrehajtási eljárások száma is jelentősen csökkent: 2017-ben 3.667, míg 2024-ben 1.263 ilyen eljárás volt folyamatban.
A kormány hangsúlyozza: minden adós élhet jogorvoslati lehetőségekkel, kifogást nyújthat be, és bírósági perben kérhet igazságot. A végrehajtások – nevükből adódóan – bírói döntésekre épülnek, és ezek az eljárások is törvényes keretek között zajlanak.
A vita tehát nem zárult le. Az Európai Bíróság ítélete új fejezetet nyithat a devizahiteles ügyekben – a kérdés csak az: a magyar igazságszolgáltatás, a politika és a bankrendszer hogyan reagál a változó körülményekre, és milyen valódi jóvátételre számíthatnak az érintettek.
