Header Ads Widget

Digitális tükörben élnek? – Ennyi időt töltenek képernyő előtt a magyar fiatalok


Egy új hazai felmérés szerint a 12–24 éves korosztály napjai szinte teljesen a kijelzők bűvkörében telnek. Bár az online világ rengeteg lehetőséget kínál, a túlzásba vitt használat már a testi és lelki egészséget is fenyegeti.


Kijelzőtől kijelzőig – a mindennapok valósága

A vizsgálat adatai szerint a fiatalok naponta átlagosan 8–10 órát töltenek valamilyen digitális eszköz előtt: legyen az telefon, tablet, számítógép vagy televízió.
Ez az érték a járvány alatt ugrott meg látványosan, amikor az oktatás és a szórakozás is az online térbe költözött – és a legtöbb esetben azóta is ezen a magas szinten maradt.

Fő hajtóerők:

  • közösségi média platformok folyamatos pörgetése (TikTok, Instagram, YouTube),
  • sorozatok és filmek maratoni nézése streaming-szolgáltatókon,
  • online oktatás és házi feladatok digitális feldolgozása,
  • multiplayer videojátékok térnyerése.


A túl sok képernyő ára

Pszichológusok figyelmeztetnek: a folyamatos képernyőhasználat nem marad következmények nélkül.
„Az állandó online jelenlét túlterheli az idegrendszert, csökkenti a figyelmi kapacitást és hozzájárul a szorongás kialakulásához” – mondja dr. Kovács Anna, klinikai szakpszichológus.

Leggyakoribb problémák:

  • romló látás és szemszárazság,
  • nyaki- és hátfájdalmak a görnyedt testtartás miatt,
  • alvászavarok a késő esti képernyőhasználat miatt,
  • mozgáshiányból eredő súlygyarapodás.


A digitális tér előnyei sem elhanyagolhatók

Nem minden képernyő előtt töltött perc számít elvesztegetett időnek.

  • Az interneten keresztül bárki hozzáférhet tananyagokhoz, oktatóvideókhoz és nyelvi kurzusokhoz.
  • A közösségi platformok erősíthetik a társas kapcsolatokat, különösen nagy távolságok esetén.
  • A digitális kompetenciák fejlesztése ma már elengedhetetlen a legtöbb munkahelyen.


Egyensúlykeresés a digitális korban

A szakemberek egyetértenek: a cél nem a teljes tiltás, hanem a tudatos használat kialakítása.
Hasznos lépések:

  • „Offline zónák”: például vacsora vagy lefekvés előtt legalább egy órával ne legyen képernyőhasználat.
  • Rövid szünetek: minden óra képernyőidő után 5–10 perc mozgás vagy pihenés.
  • Családi és baráti programok: közös sport, társasjáték, kirándulás.
  • Időkorlátok beállítása: alkalmazásokkal nyomon követhető és korlátozható a napi kijelzőidő.


Záró gondolat

A képernyő a modern élet része, és rengeteg ajtót nyit meg. De ha nem figyelünk, könnyen úgy érezhetjük, mintha a valóság helyett a digitális tükörben élnénk. A kulcs az, hogy mi irányítsuk az eszközeinket – ne ők minket.


Források:

Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) – Gyermekek képernyőidő-ajánlások https://www.nnk.gov.hu (aktuális tájékoztatók)
Magyar Pszichológiai Szemle – Digitális eszközhasználat és mentális egészség. https://www.akademiai.com/loi/mpsz (válogatott tanulmányok)
Pew Research Center – Teens, Social Media & Technology. https://www.pewresearch.org/internet/2022/11/16/teens-social-media-and-technology-2022 (USA-adatok, összehasonlításra)