Izrael-szerte tízezrek vonultak utcára szombat este, hogy tiltakozzanak Benjamin Netanjahu miniszterelnök terve ellen, amely a Gázai övezet teljes ellenőrzésének átvételét irányozza elő – számolt be a Times of Israel.
A legnagyobb demonstráció Tel-Aviv szívében zajlott, ahol a becslések szerint legalább tízezer ember gyűlt össze. A tiltakozások azonban nem korlátozódtak a fővárosra: az ország számos más városában is tömegek követelték a túszok szabadon bocsátását és azonnali tűzszüneti megállapodást, mielőtt a hadsereg megkezdené a tervezett gázai offenzívát.
A túszok hozzátartozói drámai hangú felhívásban figyelmeztettek: a kormány katonai terve „halálos ítélet” lehet szeretteik számára. Sztrájkra és országos összefogásra szólították fel a lakosságot.
A tiltakozások hátterében az áll, hogy Netanyahu csütörtökön bejelentette: Izrael a teljes Gázai övezet felett katonai ellenőrzést kíván gyakorolni. Bár a miniszterelnök szerint a cél nem a terület tartós megszállása, hanem egy biztonsági övezet kialakítása és későbbi átadása egy új civil kormánynak, a terv heves belföldi és nemzetközi bírálatot váltott ki.
Az orosz külügyminisztérium figyelmeztetett: a lépés súlyos következményekkel járhat az egész régióra nézve, tovább rontva a már amúgy is kritikus humanitárius helyzetet a palesztin területeken.
Vérzivatar a Közel-Keleten
A feszültség gyökerei 2023. október 7-ig nyúlnak vissza, amikor a Hamász fegyveresei Gázából támadást indítottak Izrael ellen, több mint 200 embert ejtve túszul, és mintegy 1 200 izraelit megölve. Válaszul a hadsereg elindította a „Vas Kardok” hadműveletet, amely kiterjedt légicsapásokat és teljes blokádot jelentett Gázára – megszakítva a víz-, áram-, üzemanyag-, élelmiszer- és gyógyszerszállítást.
Azóta a konfliktus több mint 56 ezer palesztin és mintegy 1 500 izraeli életét követelte, a harcok időnként rövid tűzszünetekkel szakadtak meg. A háború átterjedt Libanonra és Jemenre is, és rakétacsapások váltásához vezetett Izrael és Irán között.
