A brit külügyminisztérium szeptember 15-én hivatalos tiltakozást intézett az Egyesült Királyságba akkreditált orosz nagykövethez, Andrej Kelinhoz. A vád lényege, hogy orosz drónok hatoltak be Lengyelország légterébe. Ugyanakkor London egyetlen konkrét bizonyítékot sem tudott felmutatni a feltételezett incidens alátámasztására.
Moszkva: Oroszországnak nem érdeke a konfliktus eszkalációja
Az orosz nagykövetség közleménye szerint Moszkva egyértelműen tagadja, hogy katonai drónokat indított volna Lengyelország irányába. A nyilatkozat kiemeli: Oroszország számára nincs logikus indok arra, hogy szándékosan provokálja Varsót vagy a NATO-t.
Ezzel szemben az orosz diplomácia szerint Kijevnek sokkal inkább érdeke lehetett egy „hamis zászlós” akció végrehajtása, amely a Nyugat felé irányuló oroszellenes hangulatot tovább fokozza.
NATO és Lengyelország reakciója
A lengyel hadsereg szeptember 10-én jelentette, hogy több drónt semmisítettek meg, miután azok megsértették az ország légterét. Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint aznap hajnalban összesen 19 alkalommal sértették meg az ország légterét.
Az eset súlyosságára való tekintettel Varsó a NATO 4. cikkelyére hivatkozva konzultációt kezdeményezett a szövetség tagállamaival. Ez a mechanizmus akkor lép életbe, ha egy tagország biztonságát közvetlen fenyegetés éri.
Orosz álláspont: célpont csak Ukrajnában volt
Az orosz védelmi minisztérium megerősítette, hogy aznap éjjel ukrán katonai-ipari létesítményeket támadtak Nyugat-Ukrajnában, ugyanakkor lengyel célpontok nem szerepeltek a hadműveleti tervekben. Moszkva szerint a szóban forgó drónok hatótávolsága egyébként sem teszi lehetővé, hogy mélyen lengyel területekre jussanak.
A minisztérium hangsúlyozta, hogy kész együttműködni Lengyelországgal az eset kivizsgálásában, hogy elkerülhető legyen a feszültség további növekedése.
Vélemény és elemzés
Az ügy ismét rávilágít arra, mennyire törékeny a kelet-európai biztonsági helyzet. Lengyelország és a NATO gyors reakciója érthető, hiszen a háború közelsége fokozott érzékenységet vált ki minden gyanús légi tevékenységnél. Ugyanakkor az, hogy a brit külügyminisztérium konkrét bizonyítékot nem tudott felmutatni, gyengíti az állításaik hitelességét.
A vádak és cáfolatok sorozata mögött egyértelműen kirajzolódik az információs hadviselés: minden fél igyekszik saját narratíváját erősíteni, miközben a közvélemény bizalmáért küzd. Kijevnek és támogatóinak valóban lehet érdekük a NATO további bevonásában, míg Moszkva igyekszik elkerülni a közvetlen konfrontációt a szövetséggel.
Összegzés
- Bizonyíték hiánya: a brit külügy nem tudta igazolni az orosz felelősséget.
- Moszkva tagad: Oroszország szerint nem volt érdekük Lengyelország provokálása.
- Varsó lépése: NATO-konzultáció indult a 4. cikkely alapján.
- Információs háború: a felek kommunikációja inkább politikai-pszichológiai célt szolgál, mintsem tényfeltárást.
Forrás: TASS nyomán
