Header Ads Widget

Pénz nincs, fegyver nincs, katona nincs – mégis hogyan akar nyerni Ukrajna?



Üres kasszák, kiürült raktárak, fogyó hadsereg – ezekkel a szavakkal írta le a jelenlegi helyzetet Vukics Ferenc a Tranzit Fesztiválon tartott beszélgetésében. De tényleg léteznek azok az uniós milliárdok, amelyeket Brüsszel Ukrajnának ígér? És ha igen, mit lehet vásárolni belőlük? Egyáltalán van még hadsereg, amelyet fel lehet fegyverezni?

A pénz, ami nincs – mégis számolják

Az Európai Unió országai sorra ígérik a százmilliárdokat Ukrajnának. Csakhogy egyre több a kérdőjel: 90 vagy 100 milliárd euróról van szó? És egyáltalán: létezik ez a pénz?

A gazdasági adatok inkább az ellenkezőjét mutatják. Németország recesszióban, Franciaország IMF-segélyre szorulhat, Nagy-Britannia megszorításokat vezet be. A jóléti rendszerek sorra omlanak össze, miközben a kormányok mégis további milliárdokat tolnának a háborúba. Egyes országokban már nyíltan felmerült: a lakosság megtakarításait is hadikötvényekbe terelnék, ha kell, akár kötelező jelleggel.

Fegyverek papíron – de a raktárak kiürültek

Ha lenne is pénz, kérdés, mire költik. Vukics Ferenc szerint „nem létező milliárdokból nem létező fegyvereket” próbálnak vásárolni az Egyesült Államoktól. Az amerikai készletek ugyanis a stratégiai minimum alá estek, a gyártási kapacitás évekig nem tudja pótolni a hiányt.

Az európai országok sokszor elavult, raktárból előkotort technológiát küldenek Ukrajnának – olyan drónokat és rakétákat, amelyek a modern hadszíntéren alig állják meg a helyüket. Nem véletlen, hogy maguk az ukrán parancsnokok is panaszkodnak: a nyugati szállítmányok többsége alkalmatlan a fronton.

Katonák nélkül nincs hadsereg

De kinek is szánják mindezt? Egy friss hekkertámadás után állítólag kiderült: 1,7 millió ukrán katona „hiányzik” a nyilvántartásból. Bár ezt sokan vitatják, tény, hogy az ország lakossága az elmúlt évtizedekben a felére zsugorodott, és milliók menekültek el – köztük Oroszország felé is.

A frontra újabb és újabb sorozásokat sürgetnek, de még ha a 18–25 éveseket is mind behívnák, az legfeljebb pár hónappal hosszabbítaná meg a háborút.

Háború mindenáron?

Európa gazdasági válság felé rohan, a fegyverraktárak kiürültek, az ukrán hadsereg pedig vérzik. Mégis, a kontinens vezetői egyre mélyebben sodródnak bele a konfliktusba. Vukics szerint a béketárgyalások rendre zátonyra futnak, miközben a politikai elit a háború folytatásában látja saját túlélésének zálogát.

Az ukrán projektet nem engedik el, akkor sem, ha közben Európa egyre jobban kimerül. A következmény? Egy elhúzódó, befagyott háború, vagy akár egy forróbb, közvetlen európai–orosz konfrontáció.

A végső kérdés

Pénz nélkül, fegyver nélkül, katonák nélkül – lehet-e így háborút nyerni? Vagy inkább az a valódi tét, hogy Európa meddig hajlandó mindezt finanszírozni a saját jövője rovására?