A Magyar Honvédség korábbi vezérkari főnöke, Ruszin-Szendi Romulusz ismét reflektorfénybe került – ezúttal nem katonai érdemei, hanem súlyos vádak miatt. Egykori helyettese, Pintér Ferenc ezredes a Klikk TV műsorában éles kritikát fogalmazott meg, és azt állította: a tábornok ma is hazugságokkal próbálja megtéveszteni az ország közvéleményét.
Pintér Ferenc kemény szavai: „Az egész országot át akarja verni”
Pintér Ferenc nem kertelt: szerinte Ruszin-Szendi előbb az ország egyik felét vezette félre, most pedig a másik oldalt próbálja befolyásolni. Az ezredes, aki évtizedeken át együtt dolgozott a tábornokkal, kijelentette: a folyamatos szabályszegések, a balesetek eltussolása és a helyetteseinek küldése orvosi vizsgálatokra mind-mind azt mutatják, hogy a korábbi vezérkari főnök gátlástalan módszereket alkalmazott.
„Mindenki megvehető” – nepotizmus és ellehetetlenítés
Az egyik legkeményebb vád az volt, hogy Ruszin-Szendi a nepotizmus klasszikus példáját testesítette meg: kizárólag a „csókosokat” támogatta, miközben másokat szisztematikusan háttérbe szorított. Pintér szerint:
„Aki ellentmondott neki, vagy kritikus véleményt fogalmazott meg, azt egyszerűen kicsinálta.”
Ez a hozzáállás – állítja az ezredes – nemcsak a tisztikart demoralizálta, hanem hosszú távon a teljes honvédséget is gyengítette.
Morális válság a hadseregben?
Pintér szerint volt főnöke erkölcsileg vállalhatatlan, és semmi alapja nincs közéleti szerepet vállalni. Úgy véli, Ruszin-Szendi viselkedése mély nyomot hagyott a Magyar Honvédségben: nem a katonai becsületet és minőséget képviselte, hanem ellenkezőleg – a rombolás eszközévé vált.
Luxusvilla és történelmi párhuzamok
Az egyik legsúlyosabb ügy Ruszin-Szendihez köthetően egy luxusvilla megépítése, amelyet Pintér „arcpirítónak” nevezett. Állítása szerint a tábornok megtévesztette a politikusokat, hogy saját magának intézze a százmilliós költekezést.
Nem véletlen, hogy Pintér Czinege Lajos kommunista hadügyminiszterhez hasonlította volt felettesét, mondván: ahogyan Czinege a múlt században, úgy Ruszin-Szendi is villát harácsolt magának, miközben a honvédséget rombolta.
Szerkesztői vélemény és kontextus
Nehéz elmenni amellett, hogy a Magyar Honvédség egykori legfelső vezetője ellen ilyen súlyos erkölcsi és szakmai vádak merültek fel. Természetesen minden félnek joga van a saját álláspontjához, és egy ilyen ügyben a teljes igazság feltárása mindig összetett.
Mégis, ha igaz, hogy egy katonai vezető személyes előnyökért áldozta fel a becsületet és a közbizalmat, az súlyosan rombolja a hadsereg társadalmi megítélését. Egy ország védelme nem tűri el az ilyen mértékű bizalomvesztést.
A történet rámutat arra is, hogy mennyire fontos lenne a transzparencia, az elszámoltathatóság és a tiszta katonai vezetés, mert csak így maradhat hiteles a Magyar Honvédség a XXI. században.
