A globális hatalmi játszmák újabb fejezete nyílt meg a Tiencsini Nyilatkozattal, amelyben Kína és Oroszország közösen jelezte: a jelenlegi, nyugati dominanciájú világrend ideje lejáróban van. A kérdés az, hogy ez egy új korszak kezdete, vagy csupán a hatalmak közötti erőátcsoportosítás.
Feszültség Európa határain – provokációk és katonai mozgások
Az orosz–ukrán háború körüli események egyre inkább bevonják a szomszédos országokat is. NATO-hadgyakorlatok zajlanak a lengyel és magyar határ közelében, míg az orosz és ukrán fegyveres erők drónokkal és rakétákkal támadják egymást.
Belarusz beszámolói szerint ismeretlen drónok is átrepültek a lengyel határ irányából, mégis azonnal orosz támadásként értelmezték a történteket. Ez újabb eszkalációs veszélyt hordoz, amely könnyen közvetlen NATO–Oroszország összecsapáshoz vezethet.
Kulcskérdés: vajon valódi támadásról volt szó, vagy inkább provokációról, amelynek célja a konfliktus szélesítése?
A Nyugat szerepe: háború vagy béke?
Az EU és a NATO hivatalosan békéről beszél, de Ursula von der Leyen nyilatkozatai és a NATO-csapatmozgások azt sugallják: Európa egyre inkább háborús szövetséggé válik.
Emellett az orosz energiahordozók teljes kizárását is célul tűzték ki 2027-ig, amely gazdasági szempontból Európát gyengíti, míg Kínát és más feltörekvő hatalmakat erősíti.
A Tiencsini Nyilatkozat – mit akar Kína és Oroszország?
Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin a SCO (Sanghaji Együttműködési Szervezet) fórumán közösen hirdették meg a Tiencsini Nyilatkozatot. A dokumentum főbb pontjai:
- Egyenlőség elve: minden államnak, méretétől függetlenül, azonos jogokkal kell részt vennie a globális döntéshozatalban.
- Nemzetközi jog tisztelete: vége a kettős mércének.
- Multilateralizmus: többpólusú világ megteremtése.
- Emberközpontú megközelítés: a globális kihívások közös kezelése.
- Fenntartható fejlődés: hosszú távú együttműködés a gazdaságban és biztonságban.
Putyin szerint az SCO képes lehet arra, hogy igazságosabb és kiegyensúlyozottabb világrendet hozzon létre, amely figyelembe veszi a feltörekvő országok – például India, Afrika és az arab világ – érdekeit is.
Gazdasági háttér: a dollár gyengülése és a digitális jüan felemelkedése
A világkereskedelem középpontjában Kína áll, amely ma már szinte minden ország számára kulcspartner. Az amerikai–angol pénzügyi dominancia fokozatosan gyengül: a BRICS-országok közös valutája és a digitális jüan komoly kihívást jelent a dollárnak.
Ez a folyamat nem egyik napról a másikra zajlik, de a trend egyértelmű: a hatalmi központ keletre tolódik.
Sz. vélemény: új világrend vagy régi hatalmi harc?
Bár a Tiencsini Nyilatkozat ígéretesen hangzik, nem szabad elfelejteni: Kína és Oroszország is nagyhatalmi érdekek mentén cselekszik. A multilateralizmus valójában lehetőséget biztosít számukra, hogy nagyobb beleszólást követeljenek a globális döntéshozatalba, de ez nem feltétlenül jelent valódi demokráciát a világ szintjén.
A valóság inkább az, hogy:
- A Nyugat nem akarja feladni vezető szerepét.
- Kína és Oroszország erősödése elkerülhetetlen.
- Az EU egyre inkább ütközőzóna lesz a két világ között.
Szerintem a „világkormányzás” illúzió: a hatalmak sosem lesznek valódi egyenlők. Ami most zajlik, az nem más, mint a 21. század hidegháborújának új fejezete, ahol a gazdasági, technológiai és geopolitikai érdekek sokkal fontosabbak, mint az ENSZ által hirdetett béke és együttműködés.
Következtetés
A Tiencsini Nyilatkozat fontos mérföldkő a keleti hatalmak önérvényesítésében, de kérdés, hogy valódi együttműködést, vagy csupán egy új hatalmi blokk létrejöttét jelzi.
Egy biztos: a világ többpólusúvá válik, a dollár és a nyugati dominancia gyengül, és a jövő nagy kérdése az lesz, hogy Európa melyik oldalon találja meg a helyét – önállóan, vagy továbbra is a nagyhatalmak árnyékában.
G.Ági
