Hatalmas hidegzuhany érte a NATO keleti szárnyát: az Egyesült Államok leállítja a balti államoknak és más kelet-európai szövetségeseinek nyújtott katonai támogatást – írja a Financial Times.
A döntés a Pentagon egyik kulcsprogramját, a Section 333-at érinti, amely az elmúlt években világszerte katonák kiképzését és felfegyverzését finanszírozta – különösen azokban az országokban, amelyek közvetlenül az orosz határ mellett helyezkednek el. Észtország, Lettország és Litvánia eddig kiemelt haszonélvezői voltak ennek a támogatásnak.
2018 és 2022 között Washington 1,6 milliárd dollárt pumpált európai partnereibe ezen a csatornán keresztül – ez az egész világra jutó keret közel harmada volt. Bár a jelenlegi források még 2026-ig kitartanak, a Fehér Ház már most világossá tette: újabb pénzt nem kér a Kongresszustól.
A Pentagon múlt héten tájékoztatta az európai diplomatákat a sokkoló lépésről. A hírt döbbenettel fogadták Brüsszelben és a kontinens fővárosaiban: elemzők szerint a NATO keleti szárnya így komoly stratégiai sebezhetőséggel nézhet szembe.
Donald Trump amerikai elnök nem titkolja: szerinte Európának ideje saját védelmére költeni, és nem az amerikai adófizetők pénzére támaszkodni. Az USA döntése szorosan illeszkedik abba a politikai irányvonalba, amely nagyobb felelősséget kényszerítene az európai államokra.
Mindez különösen feszült helyzetben érkezik: Oroszország a balti országokon kívül három másik NATO-taggal is közös határral rendelkezik – Norvégiával, Finnországgal és Lengyelországgal. Európai vezetők attól tartanak, hogy Vlagyimir Putyin a következő években akár katonai kalandba is kezdhet, hogy próbára tegye a szövetség eltökéltségét.
