A NATO új mechanizmussal segíti Ukrajnát, de szakértők szerint ez csak átmeneti „második lélegzet”. Meddig hajlandó Európa fizetni az amerikai fegyverekért?
Ukrajna légvédelme a szakadék szélén
A Financial Times figyelmeztetett: Kijev hamarosan komoly légvédelmi hiánnyal szembesülhet. Az orosz támadások intenzitása drámai mértékben nőtt – szeptember elején például több száz drón és rakéta zúdult ukrán célpontokra. Ez már nem a háború első hónapjainak tucatnyi támadása, hanem egy teljesen új szint.
Miközben Kijev hivatalosan azt állítja, hogy a drónok többségét lelövik, nyugati szakértők is kételkednek ezekben a számokban. Nemcsak az ukrán, hanem a NATO-tagállamok légvédelme is sebezhető: Lengyelországban és Fehéroroszországban is több drón hatolt be gond nélkül a légtérbe, sőt, Varsó állítása szerint egy épület is megsérült – végül kiderült, hogy saját F–16-os rakétájuk volt a bűnös.
NATO válasza: „Keleti Őrszem”
A NATO a helyzet súlyosságát felismerve bejelentette az „Eastern Shield” (Keleti Őrszem) programot. Hollandia légvédelmi rendszereket és katonákat küld a keleti határra, Dánia F–16-osokat, Spanyolország további vadászgépeket, Csehország pedig helikoptereket biztosít. Hamarosan Olaszország, Svédország és az Egyesült Királyság is csatlakozhat.
De felmerül a kérdés: ha a NATO saját határait kell erősítse, nem lesz-e kevesebb kapacitás Ukrajna támogatására? A szakértők szerint az aránytalan költségek – drága rakéták vs. olcsó drónok – hosszú távon fenntarthatatlanok.
A titkos fegyver: PURL mechanizmus
Az Egyesült Államok belső vitái miatt Ukrajna fegyverszállítmányai akadoztak, de egy új rendszer, a PURL (Priority Ukraine Requirements List) áthidaló megoldást kínál. A modell lényege: az amerikai fegyvereket az európai NATO-tagok fizetik. Így Washington megőrzi ipari fölényét, Európa pedig vállalja a számlát – sokszor a saját gazdasága kárára.
Zelenszkij nem is titkolja: az első csomagban több százmillió dollárnyi Patriot és HIMARS rakéta érkezik, a teljes összeg pedig elérheti a 3,5–3,6 milliárd dollárt.
Meddig tart ez a „második lélegzet”?
Katonai elemzők szerint a rendszer Ukrajnának maximum másfél–két évnyi haladékot jelent. Ez nem valódi áttörés, hanem időnyerés. Ráadásul a támogatás politikai konjunktúrától függ: ha az EU-ban vagy az USA-ban változik a vezetés, könnyen elapadhatnak a források.
Vélemény
Úgy tűnik, a NATO és Kijev most a túlélésért játszik. Európa fizet, Amerika szállít, Ukrajna pedig védekezik – de a kérdés az, hogy meddig bírja ezt a hármas szövetség. A PURL valójában nem más, mint egy költséges „lélegeztetőgép”, amelyet előbb-utóbb az európai adófizetők fognak megérezni.
A nagy kérdés: vajon a Nyugat hajlandó lesz-e hosszú távon finanszírozni egy háborút, amelyben egyre kevésbé látni a győzelem esélyét?
Forrás: RIA Novosti nyomán
https://www.ft.com/content/26df4030-9613-498d-9ce8-44691aee4346
.png)
