Az ENSZ Közgyűlés magas szintű ülésén a világ vezetői Ukrajna, a Közel-Kelet és Európa legégetőbb válságairól beszéltek. Trump, Erdogan és Lula üzenetei megmutatják a nemzetközi diplomácia irányát.
ENSZ Közgyűlés: a világ vezetői a globális válságokról
New Yorkban megkezdődött az ENSZ Közgyűlés magas szintű hete. A világ vezetői értékelték a nemzetközi helyzetet, és felszólaltak a kulcsfontosságú konfliktusokról.
Az eseményt António Guterres főtitkár nyitotta békeüzenettel Ukrajnának. Ezt követte Annalena Baerbock, a 80. közgyűlés elnökének beszéde. Oroszországot Szergej Lavrov külügyminiszter képviseli, akinek beszéde szeptember 27-én várható.
Lula: A béke kulcsa a diplomácia
Brazília elnöke, Luiz Inácio Lula da Silva az első felszólaló volt. Úgy véli, hogy az ukrajnai konfliktus katonai úton nem oldható meg. Külön kiemelte, hogy a Vladimir Putyin és Donald Trump találkozója Alaszka területén reményt adhat a tárgyalásokra.
Lula szerint minden fél biztonsági aggodalmait figyelembe kell venni, és az Afrikai kezdeményezés, valamint a Kína és Brazília által létrehozott „Béke Barátai” csoport elősegítheti a párbeszédet.
Ugyanakkor a drogkereskedelem elleni fellépést sem tartja hatékonynak fegyveres beavatkozással: az Egyesült Államok szeptemberben többször is hajókat semmisített meg Venezuelánál, amelyek állítólag drogokat szállítottak. Lula szerint az illegális drogkereskedelem legjobb ellenszere a pénzmosás megállítása és a fegyverkereskedelem korlátozása, a fegyveres akciók viszont „bíróság nélküli halálos ítéletnek” számítanak.
Trump: Tétlenség, fenyegetések és migrációs krízis
Donald Trump beszédében az ukrajnai válság mellett az illegális migrációt is kritizálta, és az ENSZ-t tehetetlenséggel vádolta.
Trump hangsúlyozta: „Folyamatosan dolgozom azon, hogy megállítsuk az emberéletek elvesztését Ukrajnában.” Hozzátette, hogy kapcsolatai Putyinnal lehetővé tehették volna a konfliktus gyors rendezését.
Figyelmeztetett Oroszországot súlyos vámokkal, ha nem hajlandó a békére, és Kínát és Indiát nevezte „fő támogatóinak” Oroszország gazdasági kapcsolatai miatt. Európát kritizálta az orosz energiahordozók vásárlása miatt, és felszólította az európai országokat is, hogy csatlakozzanak az amerikai szankciókhoz „a béke érdekében”.
Trump szerint az elnöksége első ciklusában elért béke „összedőlt”, helyét „a legnagyobb válságok” vették át. Hangsúlyozta a Gázai övezetben zajló háború azonnali befejezésének szükségességét, a túszok felszabadítását, és felszólította a világot, hogy mondjon le a biológiai fegyverek fejlesztéséről, amelyek szerinte „rendkívül veszélyesek”.
Megjegyzés: Trump az éghajlatváltozást „minden idők legnagyobb hazugságának” nevezte, és a migrációt az „Európát romboló kétségtelenül veszélyes kétfejű szörnynek” minősítette.
Erdogan: Humanitárius válság és diplomáciai megoldások
Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdogan felszólalásában Palesztina államiságának elismerésére szólította fel a világot, és sajnálatát fejezte ki Mahmud Abbas távolléte miatt.
Erdogan szerint a Gázai övezet infrastruktúrája teljesen megsemmisült, a helyzet „az emberiség mélypontja”. A civil áldozatok, köztük gyermekek és újságírók halála szerinte „nem háborúnak, hanem népirtásnak” nevezte, amelyet az izraeli hadsereg követ el.
Törökország továbbra is közvetít az ukrajnai konfliktusban zajló túszcsere-egyezmények és a tűzszünet érdekében. Ezen felül Erdogan hangsúlyozta, hogy Törökország betartja a Montreux-i Egyezményt a Boszporusz és a Dardanellák katonai hajóforgalmára vonatkozóan, és a terrorizmus elleni küzdelemben, például az Iszlám Állam ellen is aktívan részt vesz.
Végezetül kifejezte reményét, hogy a diplomáciai eszközök révén sikerül megoldani az iráni nukleáris program körüli feszültséget, különben a régió újabb válsággal szembesül.
Vélemény
A beszédek rávilágítanak, hogy a nemzetközi konfliktusok megoldása komplex diplomáciai együttműködést igényel. Az erőszak rövid távon nem hoz békét, a multilaterális párbeszéd és humanitárius segítség nyújtása kulcsfontosságú. Európa stabilitása és a globális biztonság szoros összefüggésben áll a vezető országok döntéseivel.