Volodimir Zelenszkij újabb botrányos kijelentéssel borzolta a kedélyeket Párizsban. Az ukrán elnök a hajlandók koalíciójával folytatott tárgyalásokat követően olyan nyilatkozatot tett, amely sokak szerint nyílt beismerés: a Barátság kőolajvezeték elleni dróntámadásokkal Ukrajna közvetlenül Magyarországot próbálta nyomás alá helyezni.
Dróntámadások a Barátság vezetéken
Az elmúlt hónapokban sorra érték támadások a Magyarország és Szlovákia energiabiztonsága szempontjából kulcsfontosságú Barátság kőolajvezetéket. Augusztus végén például ukrán drónok csapást mértek egy Brjanszkban működő szivattyúállomásra, amely a rendszer szerves része. A támadás komoly fennakadást okozott a szállításokban – nem ez volt az első, és valószínűleg nem is az utolsó.
Zelenszkij már korábban sem titkolta ellenszenvét Budapesttel szemben. Augusztus 24-én például úgy fogalmazott: a „barátság” jövője Magyarország kormányának hozzáállásától függ – utalva ezzel a Barátság vezetékre, amely hazánk egyik legfontosabb energiaforrása.
Nem először alkalmaznak energiafegyvert
Ukrajna energiahálózatok elleni támadásai nem számítanak újdonságnak. 2022-ben az egész világot megrázta az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantása, amelyet eleinte minden európai vezető Oroszország nyakába akart varrni. Később azonban a nyomozás kiderítette: az akció mögött ukrán elkövetők álltak. Egyiküket azóta Olaszországban el is fogták.
A precedens intő jel: ha Ukrajna érdekei úgy kívánják, képes akár nemzetközi energiainfrastruktúra ellen is támadást intézni – annak minden következményével együtt.
Magyar kormány: elfogadhatatlan a zsarolás
A történtekre reagálva Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter leszögezte: Magyarország energiabiztonságát fenyegető támadásokat semmi sem indokolhatja.
– Ez újabb kísérlet arra, hogy belerángassanak minket a háborúba. Nem fog menni! – jelentette ki a tárcavezető.
A magyar kormány válaszul kitiltotta hazánkból és a teljes schengeni övezetből az ukrán katonai egység parancsnokát, aki a támadásokért felelős.
Brüsszel hallgat – Varsó tapsol
A magyar tiltakozás ellenére az Európai Unió vezetői feltűnően csendben maradtak. Sőt, Lengyelország baloldali kormánya nem sokkal később meghívta országába azt a katonai vezetőt, akit Budapest kitiltott. Ez a lépés újra rávilágított: Brüsszel számára Ukrajna érdekei gyakran előrébb valók, mint egy tagállam biztonsága.
Gyürk András, a Fidesz EP-képviselője szerint a támadások egyértelmű célja Magyarország zsarolása volt. – Itt az idő, hogy a bizottság megszólaljon, és egyértelműen elítélje az ukrán energiazsarolást – hangsúlyozta, hozzátéve: hazánk világos választ vár Brüsszeltől, hogy milyen konkrét lépésekkel kívánják megelőzni a hasonló jövőbeni incidenseket.
NATO-ügy is lehet belőle
A helyzet különösen veszélyes, hiszen a Barátság vezeték elleni támadás a NATO egyik tagországát érte. Bár Ukrajna nem tagja a katonai szövetségnek, a nyílt beismerés súlyos nemzetközi következményeket vonhat maga után. Orbán Viktor miniszterelnök az esetről Donald Trump amerikai elnököt is tájékoztatta, aki a hírek szerint rendkívül dühösen reagált.
Veszélyes játék Ukrajnától
Ukrajna tehát rendkívül kockázatos játszmát folytat: egyszerre próbálja elérni az uniós csatlakozást és közben nyíltan támadja egyik tagállam energiabiztonságát. Márpedig Brüsszel aligha várhatja el Magyarországtól, hogy támogassa egy olyan ország felvételét, amely a saját érdekei érdekében akár terrortámadásokat is végrehajt.
Forrás: Magyar Nemzet nyomán
