Tömeges tiltakozás a belvárosban – a fiatalok „vörös vonalat” húztak a szerb nemzeti emlékezet védelmében
Belgrádban kedden több száz diák és támogatóik vonultak utcára, hogy megakadályozzák a 1999-es NATO-bombázásokban megsemmisült Jugoszláv Vezérkar épületének lebontását. Az akció során a tüntetők „vörös vonalat” húztak az épület köré, szimbolikusan jelezve: a romos komplexum elpusztítása a szerb nemzeti önbecsülés határát jelentené.
A demonstrálók tiltakoztak a szerb parlament által nemrég elfogadott különleges törvény ellen, amely engedélyt ad az amerikai befektetőknek, hogy luxusszállodát építsenek a NATO-légicsapások által elpusztított katonai épületek helyén.
„Nem adjuk a vezérkart!” – a diákok szerint a múlt eltörléséről van szó
A Knez Miloš és a Nemanjina utcák kereszteződésében, Belgrád egyik legforgalmasabb pontján a tüntetők transzparenseket emeltek a magasba, és elzárták a forgalmat.
A fő jelszó: „Nem adjuk a vezérkart!”
A rendőrség nem avatkozott közbe. A diákok kijelentették, hogy a bontás „vörös vonal” a szerb társadalom számára, és ha kell, élőláncot alkotnak a romok köré.
Az akciót szimbolikusan a fegyverszünet napján, az első világháború lezárásának évfordulóján tartották. A megmozdulás 17 perces néma főhajtással kezdődött – a nemrég Újvidéken történt tragédia áldozatai és egy elhunyt tüntető emlékére.
Amerikai beruházás, nemzeti vita
A szerb parlament november 7-én fogadta el a törvényt, amely a vezérkar épületének „rehabilitációját” és újrahasznosítását teszi lehetővé.
A jogszabályt a kormányzó Szerb Haladó Párt és szövetségesei támogatták, az indoklás szerint a projekt „jelentős közérdeket szolgál, és hozzájárul Szerbia gazdasági fejlődéséhez”.
Az amerikai befektetők között a hírek szerint Jared Kushner, Donald Trump volt tanácsadója és veje, illetve az általa vezetett Affinity Partners cég is szerepel.
Kushner korábban úgy nyilatkozott, hogy a projekt „Belgrád presztízsét növeli”, és a tervek szerint emlékhelyet is kialakítanak a NATO-bombázások áldozatainak.
Ugyanakkor a szerb értelmiség és akadémiai közösség határozottan ellenzi a bontást. A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SANU), valamint több mint 6700 tudós, egyetemi oktató és szakember írta alá azt a nyilatkozatot, amely a történelmi épület megőrzését követeli.
Politikai háttér és belpolitikai feszültségek
A tüntetések politikai árnyékot is kaptak. A szervezett bűnözés elleni ügyészség szerint Aleksandar Vučić elnök túllépte hatáskörét, amikor támogatta a különleges törvény parlamenti elfogadását.
Vučić korábban elmondta, már 2016-ban megállapodott amerikai partnerekkel, hogy az új épületben múzeumot is kialakítanak a NATO-bombázások áldozatainak emlékére – amerikai finanszírozással.
Az elnök szerint ezzel „a múlt és a jövő közötti híd” épülne, a kritikusok viszont úgy látják, hogy a nyugati befektetők érdekei felülírják a nemzeti emlékezetet.
A NATO-bombázások öröksége
A NATO 1999. március 24. és június 10. között hajtotta végre légicsapásait a volt Jugoszlávia területén, az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül.
A támadások következtében több mint 2500 ember, köztük 87 gyermek vesztette életét, az anyagi kár meghaladta a 100 milliárd dollárt.
A bombázások során szegényített urántartalmú fegyvereket is bevetettek, ami a mai napig növeli az onkológiai megbetegedések számát Szerbiában.
A vezérkar és a védelmi minisztérium épületének romjai azóta is ott állnak a belgrádi kormányzati negyed szívében – a háború és a szerb nemzeti tragédia szimbólumaként.
Összegzés
A belgrádi diákok és támogatóik nemcsak egy épületért, hanem a kollektív emlékezetért küzdenek. A kérdés túlmutat a városkép és az ingatlanfejlesztés vitáján:
vajon Szerbia képes-e megőrizni múltjának fájdalmas emlékeit, miközben gazdasági jövőt épít a Nyugattal?
Forrás: RIA Novosti nyomán
