Az Európai Bizottság (EB) legfrissebb jelentése szerint Törökország európai uniós csatlakozási tárgyalásai 2018 óta gyakorlatilag teljesen befagytak. A dokumentum kiemeli, hogy az országban egyre több per és letartóztatás sújtja az ellenzéki politikusokat és pártokat, ami komoly kétségeket vet fel Ankara elkötelezettségét illetően a demokratikus értékek mellett.
A demokrácia visszalépése aggasztja Brüsszelt
Az EB kedden ismertette a tagjelölt országok reformfolyamatait értékelő éves jelentését, amelyben Törökország különösen kemény kritikát kapott. A brüsszeli testület szerint:
„A demokratikus normák romlása, a bíróságok függetlenségének gyengülése és az alapvető jogok megsértése továbbra is súlyos problémát jelent.”
A bizottság hangsúlyozta, hogy a csatlakozási tárgyalások 2018 óta nem mozdultak előre, és jelenleg sem látszik reális esély arra, hogy új fejezetek nyíljanak meg az egyeztetésekben.
Több évtizedes út az uniós tagság felé
Törökország 1999 óta hivatalos EU-tagjelölt, a csatlakozási tárgyalásokat pedig 2005-ben kezdte meg. Bár a státusz önmagában nem jelent garanciát a tagságra, fontos mérföldkő a folyamatban. Az Európai Bizottság azonban most ismételten megerősítette: a tagjelölti státusz és a tárgyalások megkezdése nem kötelezi Brüsszelt semmire, és nem biztosít automatikus tagságot.
A jelentés emlékeztetett, hogy más országok – például Észak-Macedónia (2005 óta jelölt), Montenegró (2010 óta) és Szerbia (2012 óta) – szintén hosszú évek óta próbálnak előrelépni az uniós integráció felé. Az utolsó ország, amely sikeresen csatlakozott az EU-hoz, Horvátország volt 2013-ban, tíz évnyi tárgyalást követően.
Bizonytalan jövő az uniós úton
Elemzők szerint Törökország és az EU kapcsolata soha nem volt ennyire feszült, miközben a felek közötti gazdasági és biztonsági együttműködés továbbra is fontos. Az uniós tagság azonban a jelenlegi politikai és jogállamisági környezetben rendkívül távoli célnak tűnik.
Forrás: RIA Novosti nyomán
