Politikai nyomásgyakorlás zajlik Brüsszel részéről – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója. Szerinte döbbenetes, hogy a nyugat-balkáni útvonal egyik kulcsfontosságú belépési pontja, Magyarország, az új uniós szolidaritási alapból semmilyen kedvezményt nem kap.
Az Európai Bizottság terve szerint évente meghatároznák az áttelepítendő menedékkérők számát, és bizonyos tagállamokat pénzügyi hozzájárulásra köteleznének, miközben más országok részleges mentességet is kérhetnének. Marsai Viktor szerint az új paktum azonban nem fogja elriasztani azokat, akik kizárólag gazdasági okokból indulnak útnak.
A tagállamok kötelezettségei és lehetőségei
A brüsszeli tervezet minden tagállam számára meghatározná a kötelezettségeket a népesség és GDP arányában, a migrációs nyomás alatt lévő országok kivételével. A kormányok három lehetőség közül választhatnának:
- menedékkérők befogadása saját területükön,
- 20 ezer eurós fizetés minden egyes nem befogadott személy után,
- pénzügyi támogatás nyújtása a frontországok számára.
A szolidaritási alap minimális célkitűzése 30 ezer áttelepítés és 600 millió eurós hozzájárulás. A döntést minősített többséggel hoznák a tagállamok, így a kisebbségben maradó országokat is kötelezhetnék.
Ki jogosult mentességre?
A Bizottság formálisan „éles migrációs nyomás” alá sorolta Görögországot, Ciprust, Spanyolországot és Olaszországot, így 2026 közepétől az alapból támogatást kaphatnak. Más országok – például Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Ausztria és Lengyelország – részleges mentességet kérhetnek.
Magyarország azonban sem kedvezményt, sem ideiglenes mentességet nem kap, mivel a Bizottság álláspontja szerint nincs menekültügyi nyomás alatt.
Érdekességek és ellentmondások a tervben
Marsai Viktor rámutatott a tervezet ellentmondásaira: Bulgária kérhet mentességet, Románia viszont nem, bár az irreguláris bevándorlóknak Nyugat-Európa felé keresztül kell haladniuk az országon. Szlovákia és Szlovénia szintén kimarad a mentességet kérhetők listájáról, míg Horvátország és Olaszország jogosult rá.
Magyarország esetében a bevándorlók Belgrádban nyújthatnak szándéknyilatkozatot a magyar rendszerbe való belépéshez, ám kevesen élnek ezzel a lehetőséggel, mert akkor a magyar menekültügyi eljárást kell lefolytatniuk, és nem adhatnak be kérelmet például Németországban.
A fekete bárány jelenség
Marsai Viktor szerint Magyarország az Európai Unió „fekete báránya”. A példát a határvédelem kapcsán is láthatjuk: míg Lengyelországot Brüsszel dicséri a belorusz határkerítés miatt, Magyarország határvédelmét embertelennek minősítik.
A Bizottság a hibrid fenyegetéseket figyelembe véve enged mentességet a balti országoknak és Lengyelországnak. Magyarország viszont az ukrán menekültek százezreit befogadva is kevesebb figyelmet kapott a brüsszeli tervekben.
Az új paktum súlyos hiányosságai
Marsai Viktor szerint a javaslat egyik fő problémája, hogy az EU továbbra is a nyitott kapuk politikáját folytatja. A rendszer nem csökkenti érdemben a migrációs nyomást, és nem riasztja el a kizárólag gazdasági okokból útra kelőket. A paktum tehát több ország számára előnyös, míg Magyarországot továbbra is szankciókkal sújthatja a Bizottság, ha nem hajtja végre a kötelezettségeket.
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/11/brusszel-magyarorszag-fekete-barany-migracio-paktu
