Az „Igazság órája” című műsor legutóbbi adásában Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter részletesen beszélt Ukrajna uniós csatlakozási folyamatáról, a brüsszeli politikai játszmákról és Magyarország álláspontjáról. A tárcavezető világossá tette: **Ukrajnának jelenleg nem az Európai Unióban van a helye**, Brüsszel pedig „irreális menetrendet és elvárásokat” fogalmaz meg.
Brüsszel elszakadt a valóságtól
Bóka János hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság őszi bővítési csomagja nem a valós helyzetet tükrözi, hanem politikai dokumentum, amely sokkal inkább Ukrajna érdekeit szolgálja, mint a tagállamokét. A miniszter szerint **a brüsszeli döntéshozók figyelmen kívül hagyják a realitásokat**, hiszen egy háborúban álló, részben megszállt, gazdasági válságban lévő országot próbálnak tagjelöltként kezelni.
„A bizottság irreális menetrendet és várakozásokat fogalmaz meg” – emelte ki Bóka, hozzátéve: Ukrajna uniós tagsága jelenleg nem lehetséges, a helyes út egy stratégiai partnerség lenne az EU-n kívül.
Zelenszkij kijelentései feszültséget keltenek
A műsorban szó esett Volodimir Zelenszkij újabb nyilatkozatairól is, amelyeket a magyar kormány vérlázítónak tart. Az ukrán elnök Magyarországot és Orbán Viktort okolta a csatlakozási tárgyalások lassításáért, ám Bóka János emlékeztetett: Magyarországot a NATO védi, és hazánk nem ellensége Ukrajnának, hanem stratégiai partnerként tekint rá.
Magyar vétó és nemzeti érdek
A csatlakozási folyamatban minden döntés egyhangú támogatást igényel – erre Bóka János külön felhívta a figyelmet. Mint mondta, **Magyarország a saját nemzeti érdekeit képviseli**, mivel „Brüsszelben ezt helyettünk senki sem teszi meg”. A miniszter szerint a Bizottság túllépi a korábbi eljárási szabályokat, sőt technikai kérdésekben is próbálja megkerülni az egyhangúságot. Ugyanakkor több tagállam sem támogatja ezt a megközelítést.
Eladósított Európa és újabb ukrán támogatások
Bóka János bírálta az Európai Bizottságot, amiért újabb milliárdokat küld Ukrajnának, miközben az uniós tagállamok gazdasági terhei egyre nőnek. Az Economist elemzése szerint 400 milliárd eurót kellene előteremteni a háború folytatásához, ami csak újabb közös hitelfelvétellel lenne lehetséges – ez pedig a tagállamokat, így Magyarországot is eladósítaná.
Kettős mérce az uniós forrásoknál
A miniszter kiemelte: a brüsszeli forrásokat politikai megfontolásokból tartják vissza, és Lengyelország esete is bizonyítja, hogy a pénzek kiosztása politikai alkukhoz kötött. Bóka szerint a Tisza Párt és más brüsszeli érdekkörök készek lennének megfizetni a politikai árát annak, hogy gyorsabban jussanak forrásokhoz – még ha ez a magyar nemzeti érdekekkel ellentétes is.
Gazdaságpolitikai stabilitás és jövő
A tárcavezető emlékeztetett, hogy a magyar kormány hosszú távú, stratégiai alapú gazdaságfejlesztési politikát folytat, amely az iparfejlesztést és a minőségi munkahelyteremtést célozza. Az adókedvezmények és a multinacionális beruházások révén Magyarország a jövő technológiáinak központjává válhat, biztos megélhetést nyújtva a családoknak.
Trump-Orbán szövetség és a szuverenitás üzenete
Bóka János az Orbán–Trump találkozóról is beszélt, amely szerinte két szuverén politikai vezető megbeszélése lesz. A miniszter szerint Magyarország az Egyesült Államok egyetlen valódi szövetségese az EU-n belül, és a washingtoni látogatás üzenete, hogy hazánk a békét és a nemzeti önrendelkezést képviseli.
Borítókép: Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2025. szeptember 11-én (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
.jpg)
