2025. november 15-én Brüsszelben, a Brüsszeli Magyar Házban került sor Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnökének nemzetpolitikai előadására. A rendezvény központi eseménye Anton Carl Fischer 1917-es könyvének bemutatója volt, amely a szkíták magyar nyelvéről szól. A több mint 100 éves könyvet magyarra fordították, és a Magyarok 11. Tivánkongresszusa tavaly kiadta. A kiadvány különlegessége, hogy a páros oldalakon megtartották az eredeti német szöveget, mellette a magyar fordítással, így biztosítva a hitelességet.
Patrubány köszöntötte a megjelent magyar közösséget, valamint a három német fiatalt, akik a könyv kapcsán érkeztek Brüsszelbe. Az előadó hangsúlyozta, hogy Brüsszel mindig is fontos támaszpontja volt a magyar diaszpórának, és az Európai Unió központjaként különleges jelentősége van az itt tartott nemzetpolitikai eseményeknek.
Emlékek az 1956-os forradalomról
Az előadás során Patrubány felidézte a tragikus október 25-i kosuttéri eseményeket. 1956. október 23-án kezdődött a forradalom Budapesten, amelynek során a sztálini megszállás és a kommunista diktatúra ellen tiltakozó tömeg lezúzta a szobrokat, és utcai tüntetések kezdődtek. Október 25-én körülbelül 30 ezer ember gyűlt össze a Kossuth téren, hogy Nagy Imre bejelentésére várjon, ám a tüntetést a magyar kommunista partizánok géppisztolytűzzel leverték, több ezer áldozatot követelve.
Patrubány kiemelte, hogy a Magyarok Világszövetsége kiadta Kéri Edit könyvét, amely dokumentálja a kosuth téri vérengzés elkövetőit és áldozatait, fényképekkel illusztrálva. A könyv három kiadást ért meg, mivel egyetlen magyarországi kiadó sem vállalta a kiadását. A dokumentáció tartalmazza az Apró Antall által kiadott tűzparancsot is.
Apró Antall, aki a mai politikában mozgó Dobrev Klára nagyapja. Apró Antall adta a tűzparancsot. És a harmadik kiadásában leközölték a 90 gyilkos közül legalább 40-nek a fényképét is.
A mai Magyar Állam a mai napig nem számolt el ezzel, még mai napig azt hirdetik, hogy pár tíz halottja volt, miközben ezernél is több halottja volt ennek. És nem a szovjetek lőttek, hanem a magyar kommunista partizánok.
Benes-dekrétumok és Brüsszeli küzdelem
Patrubány részletesen beszélt az Európai Unióban folyó kisebbségi jogi ügyekről és a Benes-dekrétumokról. 2001–2002-ben a Magyarok Világszövetsége Brüsszelben több nyílt meghallgatást, szemináriumot és sajtótájékoztatót szervezett az Edvard Benes által alkotott dekrétumok hatályban tartása ellen. Az akció célja az volt, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság figyelmét felhívják a cseh és szlovák területeken élő kisebbségek jogsértéseire.
A szervezet angol nyelvű kiadványt is készített „Living Benes Decrees in the European Union” címmel, amelyet a parlamenti képviselők postaládájában helyeztek el. Bár a dekrétumokat nem vonták vissza, az akció felhívta a nemzetközi figyelmet az emberi jogi problémákra és a történelmi igazságtalanságokra.
Közösségi munka és magyar emlékek Brüsszelben
Patrubány kiemelte a magyar közösség aktív szereplőit, mint Horváth Vilmos, aki 16 évesen menekült el 1956-ban, és egész életét a közösségi nevelésnek szentelte Belgiumban, bányászként dolgozva. Szó esett továbbá B. Nagy János professzorról, a Nemzeti Egyetem tanáráról, aki a Magyar Tudományos Akadémia külkapcsolati tagja és a diaszpóra védnöki testületének tagja.
Az előadás emlékeztetett arra is, hogy a szovjet katonai intervenció és az 1956-os forradalom leverése 55 milliárd dollár kárt okozott Magyarországnak. A Magyarok Világszövetsége ezt nemzetközi jogi és történelmi elemzéssel dokumentálta, beleértve a civil áldozatok és anyagi károk értékét is.
2006: Az 50. évforduló és a Magyarok Világszövetsége jelentése
A 2006-os 50. évforduló alkalmával a szervezet jelentést készített a szovjet katonai intervenció következményeiről. A jelentés bemutatta a kárt, precedenseket idézett a nemzetközi politikából, és megállapította az 55 milliárd dolláros összkárt, amely meghaladta Magyarország 1989-es államadósságát háromszorosára.
Zárszó és megemlékezés
Az előadás végén Patrubány tisztelettel adózott mindazoknak, akik a magyarság ügyéért küzdöttek Brüsszelben és világszerte. A rendezvény egy perces csenddel zárult, emléket állítva az 56-os forradalom áldozatainak és a közösségi munkát végző magyaroknak.
Rövid videó:
Teljes videó:
