NATO páncélosok úton a keleti határ felé: Európa háborús üzemmódba kapcsolt
Európa gyorsítja a felkészülést: a béke évei véget érhetnek
Az európai uniós tagállamok látványosan felpörgették a fegyverkezést, miközben egyre több politikus figyelmeztet arra: közvetlen katonai konfliktus alakulhat ki Oroszországgal. A német védelmi miniszter, Boris Pistorius már ősszel arra utalt, hogy a háború akár 2028–2029 között valós fenyegetéssé válhat.
Korábban ugyanezeket az éveket emlegették, de most egyre komorabb katonai előrejelzések látnak napvilágot. A NATO logisztikai központját vezető altábornagy, Alexander Sollfrank szerint Oroszország akár „holnap” képes lenne egy korlátozott csapásra valamelyik NATO-tagország ellen. Bár szerinte ez egyelőre lokális jellegű lenne, a háború ukrajnai szakaszának lezárulta után a helyzet jelentősen romolhat.
Egyre nagyobb katonai büdzsék: Európa újrafegyverzi magát
A kontinens legnagyobb hadseregei példátlan ütemben költenek:
Németország
- 2025 végéig 83 milliárd euró értékű fegyverkezési programot akar átvinni a Bundestagon.
- 2029-re a hadsereg költségvetése elérheti a 153 milliárd eurót.
- Összesen 320 beszerzési projekt fut, amelyek értéke 377 milliárd euró.
Franciaország
-
2030-ig 413 milliárd eurót irányoz elő a haderő és a hadiipar fejlesztésére.
Egyesült Királyság
- A legnagyobb katonai reformba kezdett az elmúlt 50 évben.
- A drónokra és modern hadviselési eszközökre fókuszálnak.
- 2029-re a védelmi költségvetés a GDP 3%-át érheti el.
A nagyhatalmak egyértelműen háborús készenléti pályára állnak.
NATO-szinten is átszervezés indult: több százezer katona mozgósítható
A 2022-es madridi NATO-csúcs döntése szerint a korábbi NRF-erőt (40 ezer katona) lecserélik a jóval nagyobb Allied Response Force (ARF) alakzatra.
A változások lényege:
- A gyorsreagálású erő 300 ezer főre nő.
- Ebből 100 ezer katona 10 napon belül bevethető.
- A teljes létszám 30 napon belül mozgósítható.
A német hadvezetés szerint egy konfliktus esetén Németország lesz a NATO fő logisztikai csomópontja, ahonnan akár 800 ezer katonát és haditechnikát küldhetnek tovább a keleti front irányába.
A „szűk keresztmetszet”: Európa logisztikája hátráltatná a hadmozgásokat
A legnagyobb probléma nem a katonák száma, hanem a mozgásuk:
- Jelenleg minden EU-ország saját engedélyezési rendszert használ.
- Egy katonai kontingens áthaladásának jóváhagyása átlagosan 10 nap.
- Egy nagyobb csapategység eljuttatása a nyugati kikötőkből a balti államok vagy Lengyelország felé akár 45 napig is eltarthat.
Ez háborús helyzetben teljesen elfogadhatatlan fáziskésés.
Jön a „katonai Schengen”: Európa gyorssávot épít a hadseregeknek
A probléma megoldására az EU kidolgozta a Military Schengen koncepciót:
- Az engedélyezési időt 3–5 napra csökkentik.
- A papírmunka legfeljebb 6 órát vehet igénybe.
A NATO célja, hogy ennyi idő alatt 200 ezer amerikai és kanadai katonát, valamint
1500 tankot,- 2500 páncélozott járművet
- mozgasson át Európán.
Óriási infrastrukturális beruházások indulnak
A terv végrehajtása hatalmas összegeket igényel:
- A katonai mobilitásra fordított keret 17,65 milliárd euróra nő 2028–2034 között (a jelenlegi ~1,7 milliárd helyett).
Emellett az EU kijelölt négy stratégiai katonai folyosót, ahol
- 500 kritikus pontot (hidak, alagutak, kikötők) kell megerősíteni.
- Ezekre további 100 milliárd eurót irányoznak elő.
Az európai vezetők szerint mindez elengedhetetlen, ha el akarják kerülni, hogy a hadseregek „logisztikai dugóba” ragadjanak.
Európa egy új korszak küszöbén: a kontinens háborúra rendezkedik be
A fegyverkezés, a hadseregek modernizációja, az infrastrukturális beruházások és a NATO-koordináció egy irányba mutatnak:
Európa felkészül egy potenciálisan közvetlen konfliktusra Oroszországgal.
A cél az, hogy a különböző európai hadseregek – akár több tucat ország erői – egy egységesen működő, gyorsan mozgó katonai gépezetté váljanak. A döntéshozók szerint erre soha nem volt ekkora szükség, még ha ezért jelentős gazdasági terheket is vállalniuk kell.
https://ria.ru/20251124/marshruty-2056668214.html
