Infant Vaccine Scheduling Intensity and Autism Incidence – előzetes nemzetközi elemzés
Egy friss, előzetes jellegű kutatás 12 fejlett ország oltási gyakorlatát és az autizmus előfordulási arányát hasonlította össze azzal a céllal, hogy segítsen eligazodni a közegészségügyi döntéshozatalban. A tanulmány azt vizsgálta, hogy a csecsemők egyéves koruk előtt kapott oltásainak száma és ütemezése statisztikailag kapcsolatban áll-e a standardizált autizmus-incidenciával.
A kutatás nem állít oksági összefüggést, de több mintázatot azonosított, amelyek további vizsgálatot igényelhetnek. A téma érzékenysége és a közegészségügyi jelentősége miatt a szerzők hangsúlyozzák: az eredmények nem a vakcinák biztonságát kérdőjelezik meg, hanem a jövőbeli kutatások és a vakcinázási ütemezések finomhangolásának lehetőségeit vizsgálják.
Főbb megállapítások a nemzetközi összehasonlításból
A vizsgált országokat két csoportba sorolták az autizmus prevalenciája alapján:
Magasabb autizmusrátájú országok:
USA, Kanada, Ausztrália, Japán, Dél-Korea, Szingapúr
– Átlagosan 15 féle vakcina és 20 adag egyéves korig.
Alacsonyabb autizmusrátájú országok:
Norvégia, Dánia, Finnország, Olaszország, Svédország, Egyesült Királyság
– Átlagosan 8 vakcina és 9 adag.
Statisztikai eredmények:
- Erős pozitív korrelációt találtak a vakcinatípusok száma és az autizmusprevalencia között (r = 0,87).
- A dózisszám is kapcsolatban állt a magasabb arányokkal (r = 0,79).
- A regressziós modell szerint 1% növekedés a vakcinatípusok számában átlagosan 0,47% növekedéssel járt az ASD-arányban.
A szerzők ismét hangsúlyozták: ezek korrelációk, nem okozati bizonyítékok.
Miért kap most ekkora figyelmet a téma?
Az autizmus-spektrumzavar (ASD) diagnózisai világszerte növekvő tendenciát mutatnak. Míg 2000-ben az USA-ban 150 gyermekből 1-et érintett, 2018-ra ez 1 a 44-hez arányra nőtt. Bár a diagnosztikai módszerek javulása jelentősen hozzájárul a növekedéshez, sok országban továbbra is nagy különbségek tapasztalhatók.
A csecsemőkori immunrendszer fejlődése miatt több kutatás is foglalkozik azzal, hogy a korai, sűrű oltási menetrend milyen hatásokkal járhat. A legújabb előzetes elemzések azt vizsgálják, szükséges-e a menetrendek finomítása, különösen érzékeny vagy koraszülött gyermekek esetében.
A kutatás által felvetett kérdések – és amit a tudomány ma tud
A vizsgálat a következő kérdéseket helyezte előtérbe:
- Lehetséges-e, hogy a sokféle vakcina korai halmozódása fejlődési érzékenységet érint?
- Mi magyarázza a nagy országonkénti különbségeket?
- Érdemes lenne-e a fokozatosabb oltási ütemezést vizsgálni?
A nemzetközi tudományos konszenzus egyértelmű:
A nagy esetszámú kohorszvizsgálatok – például a több mint egymillió dán gyermeket követő tanulmány – nem találtak ok-okozati kapcsolatot az oltások és az autizmus között.
A CDC és az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia szintén megerősíti, hogy a vakcinák összetevői, köztük az alumínium-adjuvánsok, nem okoznak autizmust.
A mostani elemzés ezért inkább epidemiológiai mintázatokat vizsgál, amelyek további kutatás mellett segíthetnek az immunizációs programok optimalizálásában.
Mit jelenthet mindez a jövőbeli egészségpolitikában?
A tanulmány szerzői szerint a következő lépések lehetnek indokoltak:
- A korai oltási menetrendek nemzetközi összevetése, a különbségek okainak feltárása.
- Egyéni érzékenységi tényezők vizsgálata, például koraszülöttség vagy genetikai sérülékenység.
- A szülői bizalom erősítése, transzparens kommunikációval és további kutatásokkal.
- Olyan oltási ütemezések feltérképezése, amelyek maximális védelmet nyújtanak, miközben figyelembe veszik a csecsemők fejlődési sajátosságait.
A kutatók szerint a cél nem az oltások számának csökkentése, hanem a szélesebb körű összehasonlító adatok összegyűjtése, hogy a jövőben még biztonságosabb, személyre szabottabb vakcinázási rendszerek készülhessenek.
Összegzés
A vizsgálat egy érzékeny és intenzíven kutatott területre világít rá: lehet-e jelentősége annak, hogy egyes országokban sokkal sűrűbb csecsemőkori oltási menetrendet alkalmaznak? Bár a kutatás korrelációkat talált, semmi nem támasztja alá, hogy a vakcinák autizmust okoznának, és a tudományos közösség továbbra is egyértelműen a vakcinák biztonságossága mellett áll.
Az eredmények inkább arra ösztönzik a kutatókat és döntéshozókat, hogy vizsgálják meg az ütemezések finomhangolásának lehetőségeit – a magas átoltottság megtartása mellett.
