1918 végén Magyarország történetének egyik legsúlyosabb fordulópontja következett be. Az ezeréves magyar állam belső gyengeségeit és a politikai árulást kihasználva a Károlyi-kormány, a Nemzeti Tanács és a velük szövetséges politikai, pénzügyi és újságírói körök sorra döntötték romba az országot. Az események végül a Trianoni békeszerződéshez vezettek, miközben a történelmi Magyarország katonailag és morálisan is összeomlott.
Kik árulták el Magyarországot 1918-ban?
A belső összeomlás fő szereplői a következők voltak:
- Károlyi Mihály: középszerű, ám ambiciózus politikus, aki világkörüli utazásairól és extravagáns életviteléről volt híres, nem pedig politikai sikereiről.
- Jászi Oszkár: szabadkőműves, baloldali szociológus és a Galilei Kör vezéralakja, a globalista és antantbarát ideológiák képviselője.
- Kunfi Zsigmond: a Népszava helyettes szerkesztője, aki Károlyi mellett támogatta a belső anarchiát.
- Más globalista és baloldali újságírók, valamint pénzügyi körök, akik összehangolt sajtótámadással befolyásolták a közvéleményt.
A belső árulás nem csupán politikai, hanem katonai és gazdasági értelemben is végzetes volt, hiszen a Károlyi-kormány a hadsereg leszerelésével és a fegyveres ellenállás tiltásával védtelenné tette az országot.
Az összeomlás receptje
Az ország belső elárulása módszeres és több lépcsős volt:
- Politikai manipuláció: Károlyi Mihály és a Nemzeti Tanács felállítása, demokratikus látszat mögé bújva.
- Sajtópropaganda: Az Est, Népszava és más újságok a globalista, Antant-párti narratívát erősítették, legitimálva az idegen érdekek szolgálatát.
- Hadügyi megbénítás: A magyar katonák leszerelése és fegyvereik elkobzása.
- Fegyveres ellenállás tiltása: November 22-én Károlyi megtiltotta a katonai ellenállást, így az ország területei idegen megszállás alá kerültek.
- Földrajzi és gazdasági destabilizáció: A frontok ellenőrzésének feladása, és az állami apparátus működésképtelenné tétele.
A frontok és a hadsereg helyzete
1918 októberében a magyar hadsereg még harcképes volt. Több hadosztály az ellenség területén állt, a frontokon több mint 1,5 millió katona szolgált, köztük mintegy félmillió magyar nemzetiségű.
- A szerb, román és csehszlovák haderők erősen legyengültek.
- A magyar védelmi lehetőségeket a belső árulás és a politikai döntések bénították meg.
- A hadsereg fegyvereit és vezetését szisztematikusan meggyengítették, hogy az ellenállás lehetetlenné váljon.
A belső anarchia és a forradalmi káosz
A Károlyi-kormány rövid ideig tartó uralma alatt:
- A közrend felbomlott, utcai fosztogatások és erőszak vált mindennapossá.
- A hatalom az Antant és belső szövetségesei irányítása alá került.
- A Nemzeti Tanács által ígért demokratikus reformok és földosztás csupán látszatintézkedések voltak.
A belső anarchia a későbbi Tanácsköztársaság 133 napos rémuralmához vezetett, amely tovább gyengítette az ország morális és nemzetközi helyzetét.
Trianon és következményei
Az ország belső árulása és a hadsereg megbénítása közvetlenül hozzájárult a Trianoni békeszerződéshez:
- Román, cseh és szerb csapatok zavartalanul elfoglalták az ország keleti és északi területeit.
- A történelmi Magyarország területe több mint kétharmadával csökkent.
- Az állam nemzetközi hitelessége és társadalmi kohéziója visszafordíthatatlanul károsodott.
Összegzés
1918 őszén Magyarországot nemcsak külső hadseregek fenyegették, hanem belső árulók és idegen érdekeket kiszolgáló politikai és pénzügyi körök is. Károlyi Mihály, a Nemzeti Tanács és a globalista sajtó összehangoltan járult hozzá az ország összeomlásához. A történelmi Magyarország védelme akkor még lehetséges lett volna, de a belső árulás és politikai gyávaság végzetessé tette az eseményeket, ami végül Trianon tragédiájához vezetett.
