Ismét Magyarország került az Európai Parlament célkeresztjébe, immár 34. alkalommal az elmúlt 15 év során. Dr. Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője és a Szuverén Európai Nemzetek (ESN) frakció vezérszónoka határozott és kemény hangvételű felszólalással védte meg hazánkat. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat beszámolója szerint komoly kritikát fogalmazott meg azokkal a „liberálglobalista” erőkkel szemben, amelyek rendszeresen támadják a magyar kormány döntéseit és szuverenitását.
Az alábbiakban Dr. Gaudi-Nagy Tamás gondolatait alapul véve, de egyedien megfogalmazva mutatjuk be a vita főbb pontjait és következményeit.
A Benes-dekrétumok ügye: elhallgatott európai szégyen
Miközben Brüsszel sorozatosan támadja Magyarországot, teljes csend övezi a Felvidéken máig érvényben lévő, 1945-ös Benes-dekrétumokat. Ezek alapján a kollektív bűnösség elvére hivatkozva elkobzott magyar és német vagyonok ügyében állami szervek a mai napig végrehajtási eljárásokat folytatnak.
A felvidéki magyar közösség földjeinek elvétele olyan ügy, amelyre az EU – ahogy Gaudi-Nagy fogalmaz – „egy szót sem veszteget”. Ez sokak szerint nem egyszerű kettős mérce, hanem európai léptékű botrány.
Tinete Strik jelentése – „pofátlan és veszélyes beavatkozás”
Az EP-ben a holland zöldpárti politikus, Tinete Strik készítette el a Magyarországot bíráló legfrissebb jelentést. A szöveg a kritikusok szerint:
- agresszívan beavatkozik a magyar belpolitikába,
- jogállamisági ürügyekkel próbálja befolyásolni a választásokat,
- és több olyan állítást fogalmaz meg, amelyet hazai jogi szakértők teljesen megalapozatlannak tartanak.
A jelentésből kiragadott néhány legvitatottabb pont:
1. A békepárti magyar álláspont elítélése
A dokumentum bírálja, hogy Magyarország többször vétózta meg az Oroszország elleni újabb szankciókat, illetve az Ukrajna támogatását célzó uniós döntéseket.
A jelentés szerint e vétók „aláássák az EU egységét”.
A magyar álláspont ezzel szemben továbbra is az, hogy:
- a szankciók többet ártanak Európának, mint Oroszországnak,
- és a béketeremtés elsődleges európai érdek.
2. A CEU ügye – a régi történet újra elővéve
A jelentés ismét előveszi a Közép-európai Egyetem (CEU) kérdését, noha az intézmény továbbra is jelen van Magyarországon különböző formában. Strik és társai mégis követelik, hogy „állítsák helyre a CEU szabad működésének feltételeit”.
Ez sokak szerint mesterségesen fenntartott konfliktus, amelyet politikai fegyverként használnak Magyarországgal szemben.
3. A „Pride-klauzula”: tiltakozás a pécsi pride eljárása ellen
A jelentés külön fejezetben foglalkozik az illegálisan szervezett pécsi pride ügyével, amelyben a Nemzeti Jogvédő Szolgálat feljelentést tett, és amelynek szervezője ellen büntetőeljárás indult.
Az EP ebben is „aggályait fejezi ki”, sőt az Európai Bizottságot is újabb jogi lépésekre ösztönzi.
Érdekességként Gaudi-Nagy kiemeli:
a balliberális kormányok idején a jobboldali tüntetők elleni politikai eljárások miatt soha nem emelt szót Brüsszel.
4. Migráció – újabb nyomásgyakorlás
A jelentés éles kritikával illeti a magyar határvédelmet és bevándorláspolitikát, noha a magyar rendszer az egyik leghatékonyabb Európában. A dokumentum az Európai Bíróság ítéleteire hivatkozva „súlyos hiányosságokat” említ, és újabb migrációs engedékenységet vár el.
A tágabb következmény: meddig tartható fenn így az EU-tagság?
A szakértők szerint a jelentés szövege olyan szintet ért el, amely már a magyar szuverenitást veszélyezteti. Egyre több politikus és elemző véli úgy, hogy:
- ha 2029-ben a patrióta erők nem kerülnek többségbe az Európai Parlamentben,
- akkor ezen a pályán haladva kérdéses, meddig maradhat fenntartható az EU-tagság jelenlegi formája.
„Nem adjuk fel” – erősödő hazafias összefogás Európában
Dr. Borvendég Zsuzsanna és az ESN frakció hazafias képviselői – köztük Gaudi-Nagy Tamás – a jogi és politikai keretek között továbbra is a magyar nemzeti érdekek védelmén dolgoznak.
Gaudi-Nagy sözavai szerint:
„Hazánkért, a normalitásért és az őshonos európai nemzetek szabadságáért küzdünk. Isten óvja Magyarországot!”
https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/CRE-10-2025-11-24-INT-2017048837235_HU.html
