2025 decemberében az Egyesült Államok kormánya különleges intézkedést hozott, amelyben több európai politikai és civil közéleti szereplőt persona non grata-ként nyilvánítottak, azaz megtiltották számukra az USA-ba való belépést. A hivatalos amerikai indoklás szerint ezek a személyek olyan tevékenységekben vettek részt, amelyek külföldről befolyásolták az amerikai online közbeszédet, különösen a tartalmak cenzúrázását és moderálását.
A döntést a Trump-kormányzat képviseletében Marco Rubio külügyminiszter jelentette be. Rubio szerint az Egyesült Államok nem tűri, hogy külföldi szereplők túlterjesszék befolyásukat az amerikai platformokon, mivel ez sérti a szólásszabadságot és a demokratikus elveket.
Kik kerültek a kitiltási listára?
Az intézkedés a következő európai politikusokat és civil szervezetek vezetőit érintette:
- Thierry Breton – Francia politikus és volt Európai Bizottsági biztos, aki az EU digitális szabályozásáért (pl. Digital Services Act) felelt.
- Imran Ahmed – Brit aktivista és a Center for Countering Digital Hate (CCDH) vezetője.
- Anna‑Lena von Hodenberg – A német HateAid nonprofit szervezet vezetője.
- Josephine Ballon – Szintén a HateAid nevű német civil szervezet vezetője.
- Clare Melford – A Global Disinformation Index (GDI) nevű nemzetközi civil szervezet társalapítója és vezetője.
Az amerikai külügy szerint ezek a személyek szervezett módon gyakoroltak nyomást amerikai technológiai cégekre és platformokra, hogy bizonyos tartalmakat elhallgattassanak vagy moderáljanak. A kitiltottak és szervezeteik tagadták a vádakat, hangsúlyozva, hogy tevékenységük célja a gyűlöletbeszéd és a félrevezető tartalom visszaszorítása, nem az amerikai vélemények cenzúrázása.
Reakciók és nemzetközi kontextus
A lépés komoly nemzetközi visszhangot váltott ki. Az Európai Unió és több tagállam élesen bírálta az USA döntését, mondván, hogy az sérti az európai szabályozási autonómiát, és feszültséget okozhat a transzatlanti kapcsolatokban.
A konzervatív amerikai sajtó gyakran „harcnak a globalista cenzúraipari komplexum ellen” nevezi a döntést, azonban ez politikai narratíva, hivatalos jogi státusza nincs. Az amerikai kormány hivatalos dokumentumaiban a cenzúrát nem minősítik nemzetbiztonsági fenyegetésként; az intézkedés célja elsősorban a digitális szólásszabadság védelme és a külföldi beavatkozás elleni fellépés.
Ez az esemény jól illusztrálja, hogyan próbálja az Egyesült Államok a modern információs térben megőrizni a szólásszabadságot és a platformok függetlenségét, miközben nemzetközi vitákat generál az európai szabályozással és diplomáciával kapcsolatban.
Forrás: REUTERS nyomán
Reuters – US targets former EU commissioner
