Az Európai Unió rendszeresen hangoztatja, hogy zéró toleranciát alkalmaz a szélsőségekkel szemben, és kizárólag demokratikus, jogállami értékeket képviselő kezdeményezéseket támogat. Egy friss, átfogó jelentés azonban egészen más képet rajzol: a dokumentum szerint az elmúlt években jelentős uniós források jutottak olyan szervezetekhez, amelyek kapcsolatba hozhatók a Muzulmán Testvériség európai hálózataival.
A pénzek jellemzően rasszizmus- és iszlamofóbia-ellenes projektek formájában érkeztek, miközben a támogatások politikai legitimitást és intézményi hozzáférést biztosítottak egy hosszú távú ideológiai stratégiához.
Kik állnak a jelentés mögött?
A tanulmány szerzői Florence Bergeaud-Blackler francia antropológus, a párizsi Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) munkatársa, valamint Tommaso Virgili politológus, aki az iszlamizmus és a muszlim közösségek európai integrációját kutatja. A jelentés az Európai Parlament Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakciójának megbízásából készült, és több évnyi adatgyűjtésre, hálózatelemzésre épül.
A szerzők hangsúlyozzák: nem a muszlim közösségek egészét vizsgálják, hanem egy jól körülhatárolható ideológiai irányzat működését.
A frérizmus: lassú befolyásszerzés, nem nyílt konfrontáció
Az elemzés központi fogalma az úgynevezett frérizmus, amely a Muzulmán Testvériség stratégiai ideológiáját írja le. Ez az irányzat eltér a nyíltan erőszakos dzsihádizmustól: nem az azonnali forradalomra épít, hanem a fokozatos hatalomszerzésre.
A módszer lényege a türelem és az alkalmazkodás. A cél a társadalmi befolyás megszerzése civil szervezeteken, oktatáson, kulturális projekteken és intézményi jelenléten keresztül. Az erőszakot nem zárja ki, de későbbre halasztja, amikor a társadalmi feltételek már kedvezőbbek.
A szerzők szerint az ideológia nem új, csupán a megjelenési formája változott: kívülről mérsékeltnek, befogadónak és párbeszédre késznek mutatja magát, miközben politikai céljai nem módosultak.
Az „iszlamofóbia” mint elhallgattató eszköz
A jelentés különösen élesen bírálja az „iszlamofóbia” fogalmának egyre gyakoribb használatát. A szerzők szerint a kifejezés tudományosan pontatlan, nehezen meghatározható, ugyanakkor rendkívül hatékony politikai fegyver.
Állításuk szerint az iszlamista ideológiák, vallási előírások vagy politikai törekvések kritikáját gyakran automatikusan rasszizmusként bélyegzik meg. Ennek következtében nem a szélsőségesség kerül nyomás alá, hanem annak bírálói.
A tanulmány megfogalmazása szerint:
„Semmi sem leplezi le jobban a frérizmust, mint az iszlamofóbia elleni küzdelem.”
Amikor a vallás és az ideológia összemosódik
A szerzők szerint az egyik legsúlyosabb probléma az, hogy a vallási hit és a politikai ideológia közé egyenlőségjel kerül. Így minden ideológiai kritika diszkriminációként jelenik meg, ami elfojtja az érdemi közéleti vitákat.
Az intézmények és politikai szereplők egyre gyakrabban kerülik a témát, mert a megszólalás politikai vagy jogi következményekkel járhat. Ez hosszú távon a szólásszabadság és a demokratikus párbeszéd gyengüléséhez vezet.
Uniós milliárdok vitatott projektekre
A tanulmány több uniós finanszírozási programot is megvizsgált, köztük az Erasmus+, a REC és a CERV keretrendszereit. Csak az Erasmus+ esetében 172 olyan projektet azonosítottak, amely közvetlenül az iszlamofóbia témájára épült.
Összességében több tízmillió euró áramlott olyan tanulmányokba, kampányokba és civil szervezetekhez, amelyek ezt a narratívát erősítették.
Ismert szervezetek, ismétlődő minták
A jelentés konkrét példákat is felsorol. Ezek között szerepel a FEMYSO, egy európai muszlim ifjúsági hálózat, amely személyi és ideológiai átfedéseket mutat a Muzulmán Testvériséggel. Megemlítik az Európai Rasszizmus Elleni Hálózatot (ENAR), amely 2007 és 2020 között mintegy 23 millió euró uniós támogatást kapott.
Szó esik a Franciaországban működő CCIF-ről is, amelyet a francia hatóságok végül feloszlattak, valamint az uniós forrásból készült Európai Iszlamofóbia Jelentésről, amelynek készítőit a tanulmány szintén iszlamista hálózatokhoz köti.
Különösen nagy visszhangot váltott ki a „Szabadság hidzsábban” kampány, amely a fátylat a szabadság és az önrendelkezés szimbólumaként mutatta be. A projektet végül komoly kritikák után visszavonták.
Hiányzó ellenőrzés, politikai óvatosság
Az Európai Bizottság hivatalosan elhatárolódott a vitatott kezdeményezésektől, ugyanakkor elismerte, hogy a támogatott tartalmak előzetes ellenőrzése nem történt meg. A jelentés szerzői szerint ez rendszerszintű probléma: pontatlan fogalomhasználat, gyenge felügyelet és politikai hallgatás jellemzi a döntéshozatalt.
Források:
https://exxpress.at/politik/eu-geld-fuer-islamismus-studie-warnt-islamophobie-vorwurf-diffamiert-kritik/
https://bergeaud.blackler.eu/post/fr%C3%A9rismus-europas-unerkannter-islamismus
https://youtu.be/e9RDjvdRwMg
KAPCSOLÓDÓ CIKK
LOPAKODÓ NÉPIRTÁS EURÓPA NÉPEI ELLEN - COUDENHOVE-KALERGI TERV Részletek: https://www.napitema.com/2017/11/lopakodo-nepirtas-europa-nepei-ellen.html
.webp)
