A kecskeméti DPK-háborúellenes rendezvényen Csiszár Jenő beszélgetett Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki személyes történetekkel, aktuálpolitikai üzenetekkel és geopolitikai értékeléssel tette egyértelművé: a legfontosabb kérdés ma az, hogy Magyarország képes-e kimaradni a háborúból.
„Minden más kérdés eltörpül a háború mellett”
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a jelenlegi európai politikai közegben a háború és a béke témája válik döntő jelentőségűvé. Szerinte ha „Brüsszel-párti kormány” kerülne hatalomra, az országot belesodornák a háborúba, míg egy nemzeti kormány képes lehet a kimaradást biztosítani.
Orbán Viktor szerint az erő kulcskérdés: Magyarországnak annyira stabilnak és egységesnek kell lennie, hogy nemet tudjon mondani a háborúra, és fenn is tudja tartani ezt a döntést.
Család, hagyományok és a „tahóság” fogalma
A beszélgetésben személyes élmények is előkerültek. Orbán Viktor egy gyermekkori Mikulás-emléket idézett fel, amelyet ma is őriz: édesanyja minden évben készít neki Mikulás-csomagot. A miniszterelnök a családok kapcsán azt mondta: szerinte a nők tartják össze a magyar családi életet, a férfiak sokszor hiányoznak belőle, és ez a gyereknevelésben is látható.
Ezután rátért a „királyság vagy tahóság” témakörére, amelyet Csiszár Jenő vezetett fel. Orbán Viktor szerint a „tahóság” jellemzően ott jelenik meg, ahol nincs tekintettel a döntéshozó a másik fél szempontjaira. Véleménye szerint az EU több döntésével is „átlépi ezt a határt”, például amikor a szankciókat olyan jogi kategóriába sorolják, amelyből kikerül Magyarország vétójoga.
Brüsszel és a hatalommal való visszaélés kérdése
A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az EU hatalmi pozíciójával él vissza, amikor olyan ügyekben kritizálja Magyarországot, amelyekben saját tagállamai rosszabbul teljesítenek. Szerinte ez „pimasz visszaélés”, amely ellen harcolni kell.
Kiemelte azt is, hogy az EU korrupciós ügyeiben azok az emberek oktatnak másokat, akik maguk is érintettek voltak botrányokban – bár megjegyezte, hogy többeket le is tartóztattak. A miniszterelnök úgy látja, hogy Brüsszel súlyos szankciókat készül Magyarországra kivetni, miközben hazánk sok területen jobban teljesít az uniós átlagnál.
Háború Európában: mennyire vagyunk közel?
Orbán Viktor többször is hangsúlyozta, hogy a háború nemcsak földrajzilag, hanem politikailag is közel van Magyarországhoz. Szerinte az európai vezetők „döntést hoztak arról, hogy Európa hadigazdaságot épít, és 2030-ra készen áll egy háborúra”.
A háborús előkészületeket négy szakaszra bontotta:
- diplomáciai kapcsolatok megszakítása,
- gazdasági átállás,
- sorkatonaság visszahozása,
- katonai összecsapás előkészítése.
A miniszterelnök állítása szerint Európa már az utolsó szakaszban jár.
Magyarország számára létfontosságú szerinte, hogy kimaradjon ebből a folyamatból – ez azonban szerinte imát, erőt és egységet igényel.
A 2026-os választás mint „utolsó békeválasztás”
Orbán Viktor a 2026-os országgyűlési választást úgy jellemezte, mint az utolsó olyan döntést, amelyet még a háború előtt megtehet az ország. Szerinte a brüsszeli érdekekkel szemben csak a nemzeti kormány képes a békét képviselni és megvédeni Magyarországot.
A beszélgetésben Jeffrey Sachs amerikai közgazdász véleménye is felmerült, aki szerint Magyarország sajátos és ritka diplomáciai pozíciót ért el Európában. Orbán Viktor ezt azzal egészítette ki, hogy a magyar politikának „agyasnak” kell lennie, és a következő években új gazdasági megállapodásokra lehet szükség mind az amerikai, mind az orosz féllel.
Kinek érdeke a háború? – Történelmi példák és mai gazdasági érdekek
A miniszterelnök történelmi veszteségeinket sorolva rávilágított: Magyarország a XX. században több százezer embert veszített háborúk és megtorlások következtében. Ezért szerinte a magyar társadalom érzékenyebb a háború pusztításaira, mint a Nyugat.
Úgy véli, több nyugat-európai politikus nem érzi a háború súlyát, mert gazdasági érdekek kötik őket a fegyverkezéshez. Példának hozta fel Ukrajna és Franciaország vadászrepülő-gépvásárlási megállapodását, illetve azt a feltételezést, hogy az európai vezetők a befagyasztott orosz vagyon felhasználásában is érdekeltek.
Gazdaságpolitikai különbségek: baloldal vs. jobboldal
A Tisza Párt gazdasági javaslata kapcsán Orbán Viktor arról beszélt, hogy valójában csak kétféle gazdaságpolitika létezik: baloldali és jobboldali.
A különbség szerinte a pénz elosztásáról szól:
- a baloldal szerint a pénz ott jó helyen, ahol az állam rendelkezik vele,
- a jobboldal szerint a pénz a polgároké, és csak a közös célokra kell elvenni belőle.
Kitért az ebadó ötletére is, amely szerinte egy baloldali gondolkodásmód része: „ők akarják eldönteni, mi legyen a pénzünkkel”.
Elszámoltatás, felelősség és helyi beruházások
Online nézői kérdésekre válaszolva a miniszterelnök több ügyet is érintett. A pedofil-bűncselekmények kapcsán azt mondta, hogy az elkövetőkkel szemben zéró toleranciára van szükség, és „miszlikbe kell aprítani” az ilyen embereket.
Az MNB-üggyel kapcsolatban hangsúlyozta: meg kell találni, ki a felelős, és „ki kell mérni azt, ami jár”.
Kecskemét és térsége kapcsán részletesen sorolta a fejlesztéseket: útépítések, oktatási intézmények felújítása, a Kodály Intézet támogatása, valamint jelentős hitelprogramok.
Európa jövője és Magyarország helye benne
A beszélgetés végén Orbán Viktor az USA új nemzetbiztonsági stratégiájára hivatkozva azt mondta, hogy az amerikai dokumentum szerint az európai kormányok „megcsúfolják a demokráciát”, miközben a lakosság békét akar.
Szerinte Európa könnyen olyan irányba haladhat, amely két évtizeden belül teljesen átalakítja a kontinenst, és gyengébbé teszi gazdaságilag és katonailag.
Magyarország számára szerinte csak egy út van: a szuverenitás megőrzése és az önálló döntéshozatal.
Csiszár Jenő visszatérése és a „hét királysága–tahósága” eredmények
A beszélgetés végén kiderült, hogy a hét „tahósága” díjat a Tisza Párt kapta, míg a hét „királysága” a 11%-os minimálbér-emelés lett. A miniszterelnök szerint ez meglepő eredmény, hiszen ő a női kézilabda-válogatott sikerére számított.
Csiszár Jenő pedig bejelentette: 27 év után visszatér az egykori Apukám világa című műsor világa a képernyőkre, amelyet korábban a Juventus és a Petőfi Rádió hallgatói ismertek meg.
0 Megjegyzések