Hétfőn kamionos demonstráció zajlott Budapesten, amelynek középpontjában a 2026-ra tervezett útdíjemelés állt. A tiltakozásra Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfő este hosszabb bejegyzésben reagált, egyértelmű üzenetet küldve a fuvarozóknak: a párbeszédre nyitottak, de van egy határ, amit nem lépnek át.
Kamionkonvojok a főváros felé
A demonstráció során kamionos konvojok indultak el a főváros irányába több autópálya-szakaszon. A szervezők szerint 400–500 jármű vett részt az akcióban, míg más becslések akár ezer kamionról is szóltak. A rendőrség végül körülbelül 50 vontatót engedett be a Hősök terére.
Érdemes megjegyezni: a KSH adatai szerint Magyarországon jelenleg mintegy 100 ezer vontatót tartanak nyilván, vagyis a fővárosban megjelent járművek száma ennek csak töredéke volt.
Miért volt meglepő a tiltakozás?
Az Építési és Közlekedési Minisztérium már vasárnap értetlenségének adott hangot, mivel néhány nappal korábban, december 19-én megállapodás született a fuvarozói érdekképviseletek és a kormány között.
A megállapodást többek között a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete, a NiT-Hungary, a Magyar Szállítmányozók Szövetsége, valamint több logisztikai és kereskedelmi szervezet is aláírta. Ezek a szervezetek összesen mintegy 8 500 vállalkozást képviselnek, ami a hazai fuvarozói szektor közel 70 százalékát jelenti.
Ennek ellenére hétfőn újabb csoport jelent meg a Hősök terén, akikkel – Lázár János szerint – szintén készek egyeztetni.
„A legrövidebb út nem mindenkinek jó”
A miniszter bejegyzésében hangsúlyozta: ami a fuvarozóknak gyorsabb és olcsóbb megoldás, az sok esetben elviselhetetlen terhet ró az utak mentén élőkre.
Mint fogalmazott, a budapesti demonstráció sok fővárosinak megmutatta, milyen az, amikor kamionok dübörögnek az ablak alatt – ám ez az élmény több millió ember számára mindennapos vidéken. Olyan településeken, ahol a főutakon keresztülhaladó teherforgalom hosszú évek óta rontja az életminőséget.
Felvetette a kérdést is: ha Budapest utcáin nincs helye a kamionoknak, akkor miért lenne Biharkeresztesen, Mátészalkán vagy bármely más kisebb településen?
Úthálózat-fejlesztések és kormányzati érvek
Lázár János emlékeztetett arra, hogy az elmúlt másfél évtizedben jelentős mértékben bővült a magyar gyorsforgalmi úthálózat. 2010 óta mintegy 3 000 milliárd forintot fordítottak autópályák és gyorsutak fejlesztésére, amelyek célja éppen az volt, hogy a teherforgalom ne lakott területeken haladjon át.
Számos új út és bővítés valósult meg, valamint nemrég egy újabb M4-es szakaszt is átadtak. A miniszter szerint ma már léteznek olyan alternatív útvonalak, amelyek lehetővé teszik a kamionok elterelését a településekről.
Az útdíjemelés indoklásakor hangsúlyozta: nem a fuvarozók ellehetetlenítése a cél, hanem az, hogy a főutak mentén élők számára élhetőbb környezetet teremtsenek.
Egy pont, amiből nem engednek
A bejegyzés legfontosabb üzenete egyértelmű volt: a tárgyalások folytatódnak, de van egy határ.
A miniszter szerint elfogadhatatlan, hogy a spórolás a kisebb települések lakóinak kárára történjen. Amíg a kamionok számára olcsóbb vagy ingyenes az alacsonyabb rendű utak használata, addig maradnak az élhetetlen falvak és kisvárosok.
„Egyetlen dologból nem engedünk: annak a hárommillió embernek a nyugalmából és biztonságából, akik hosszú évek óta szenvednek a teherforgalom miatt” – fogalmazott.
Mi jöhet ezután?
A hírek szerint a tiltakozó kamionosokat még hétfő este fogadta a minisztérium, és az egyeztetés hangulata inkább előremutató volt. A következő lépések egyelőre nem tisztázottak, de az év utolsó napjai még tartogathatnak fordulatokat a történetben.
Borítókép: Lázár János / Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság
.png)
