Az Európai Unión belül komoly törésvonalak rajzolódnak ki Oroszország megítélése kapcsán. A Politico értesülései szerint az uniós vezetők élesen szemben állnak egymással a befagyasztott orosz állami vagyon elkobzásának kérdésében, ami újabb belső válságot idézett elő Brüsszelben, közvetlenül az EU-csúcs előtt.
Két táborra szakadt az EU vezetése
A Politico beszámolója szerint az európai vezetők szerdán nyilvánosan is két kibékíthetetlen csoportra oszlottak. A vita középpontjában az áll, hogy miként lehetne finanszírozni Ukrajna további támogatását, különösen most, hogy az uniós források kimerülőben vannak.
A lap szerint a konfliktus nem csupán Oroszországról szól, hanem újra felszínre hozta az északi és a déli tagállamok közötti régi ellentéteket, elsősorban a közös hitelfelvétel és az adósságmegosztás kérdésében.
11 órás tárgyalások a kompromisszumért
Diplomáciai forrásokra hivatkozva a Politico azt írja, hogy az uniós tárgyalók több mint 11 órán keresztül próbáltak kompromisszumot kidolgozni annak érdekében, hogy megmentsék az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatási csomagot.
Bár konkrét megállapodás nem született, a lap szerint már kirajzolódnak egy lehetséges kiút első körvonalai, amely azonban csak hosszadalmas és nehéz egyeztetések után valósulhat meg.
Belgium ellenállása és jogi fenyegetések
Korábban a Politico arról is beszámolt, hogy az EU akár Belgium megkerülésével is dönthet az orosz tartalékok felhasználásáról a december 18–19-i brüsszeli csúcson. Belgium azonban határozottan ellenzi ezt a lépést.
Bart De Wever belga miniszterelnök nyíltan „lopásnak” nevezte az elkobzás ötletét, és nem zárta ki, hogy jogi lépéseket tesz az ügyben. A belga kormány álláspontja kulcsfontosságú, mivel a befagyasztott orosz vagyon jelentős része az országban működő Euroclear pénzügyi elszámolóház számláin található.
Orbán Viktor: lekerült a napirendről az elkobzás
Orbán Viktor magyar miniszterelnök közlése szerint az Európai Bizottság végül levette az orosz szuverén vagyon elkobzásának kérdését a decemberi Európai Tanács napirendjéről.
Ugyanakkor felmerült egy új javaslat: az EU-tagállamok közösen vennének fel hitelt Ukrajna támogatására. Magyarország ezt az elképzelést sem támogatja, Budapest határozottan ellenzi a közös eladósodást.
Mi a helyzet az orosz eszközökkel?
Az ukrajnai háború kezdete óta az Európai Unió és a G7-országok Oroszország devizatartalékainak mintegy felét zárolták. Több mint 200 milliárd eurónyi összeg található az EU területén, ennek nagy része Belgiumban, az Euroclearnél.
Válaszul Moszkva ellenintézkedéseket vezetett be: az „ellenséges” országok befektetőinek eszközeit és azok hozamait úgynevezett „C típusú” számlákon tartják, ahonnan pénzt csak egy külön kormánybizottság engedélyével lehet kivonni.
Kifogyó uniós források, növekvő feszültség
Brüsszel korábban azt ígérte, hogy addig támogatja Ukrajnát, ameddig szükséges, ám az eddig rendelkezésre álló pénzügyi eszközök gyakorlatilag elfogytak. A tagállamok többsége nem hajlandó további forrásokat biztosítani saját költségvetéséből.
Az Európai Bizottság jelenleg Belgium beleegyezését próbálja megszerezni az orosz vagyon felhasználásához, de a belga kormány továbbra is elutasító.
A szóban forgó összeg 185–210 milliárd euró között mozog, amelyet úgynevezett „reparációs hitelként” adnának Ukrajnának. A terv szerint Kijev csak akkor fizetné vissza az összeget, ha Oroszország a konfliktus lezárása után kártérítést fizetne.
Orosz jogi lépések
Az ügy jogi síkra is terelődött: az Orosz Központi Bank már pert indított az Euroclear ellen, több mint 18 billió rubel értékben, ami tovább bonyolítja az uniós döntéshozatalt és növeli a nemzetközi feszültséget.
Forrás: RIA Novosti nyomán
