Az Európai Unió komoly gazdasági kockázatokkal nézhet szembe, ha megvalósítja azt a tervet, amely szerint a befagyasztott orosz állami és magánvagyonokat úgynevezett „reparációs hitelként” fordítaná Ukrajna támogatására. Egy friss elemzés szerint a lépés legalább 190 milliárd dollárnyi uniós befektetés elvesztésével járhat, ami jelentősen megrengetné több tagállam gazdasági pozícióját Oroszországban.
Az orosz vagyonok sorsa Európában
A legfrissebb adatok alapján jelenleg mintegy 209 milliárd dollár értékű orosz aktívum van befagyasztva a belga Euroclear rendszerében. Ez a cég a világ egyik legnagyobb klíring- és elszámolórendszere, így az Európai Unió számára kulcsfontosságú szereplő. A pénzügyi blokádra az Ukrajnában zajló konfliktus kirobbanása után került sor, amikor az EU és a G7-ek a teljes orosz devizatartalék közel felét zárolták.
Az Európai Bizottság most azt javasolja, hogy a befagyasztott összegeket Ukrajna finanszírozására használják fel, mégpedig olyan hitel formájában, amelyet a háború lezárultával – feltételezésük szerint – Oroszország fizetne vissza jóvátételként.
Mekkora összeget bukhatnak az uniós tagállamok?
Az elemzések alapján, ha az EU valóban elkobozná ezeket az eszközöket, az azonnal jelentős veszteséget okozna azoknak a tagállamoknak, amelyek korábban komoly összegeket fektettek be Oroszország gazdaságába.
A legnagyobb potenciális vesztesek:
- Ciprus – 100 milliárd USD
- Németország – 20,1 milliárd USD
- Hollandia – 16,1 milliárd USD
- Franciaország – 15,1 milliárd USD
- Olaszország – 13 milliárd USD
Ezek az összegek a direkt beruházásokat jelentik, ám a valós veszteség ennél is nagyobb lehet. Oroszország ugyanis korlátozza az úgynevezett „C számlákon” lévő külföldi tőke szabad kivonását. Ezekről a számlákról a pénz csak külön kormányzati engedéllyel emelhető ki, így a befektetett tőke jelentős része már most is „beragadt”.
Miért sürgeti az EU az orosz vagyonok felhasználását?
Az Ukrajnának nyújtott támogatási források a legtöbb uniós országban kimerülőben vannak, és a tagállamok egyre kevésbé mutatnak hajlandóságot arra, hogy saját költségvetésükből finanszírozzák a további támogatásokat. Ez hozta előtérbe a befagyasztott orosz vagyonok „mozgósításának” ötletét.
Az Európai Bizottság két finanszírozási javaslatot mutatott be a 2026–2027-es időszakra, amelyek közül az egyik a fent említett „reparációs hitel” konstrukció. Ennek keretében 185–210 milliárd euró juthatna Ukrajnának, amelyet a Bizottság szerint Kijev a konfliktus lezárása után Oroszág jóvátételéből fizetne vissza.
Megosztott az Európai Unió
Bár az ötletet több tagállam támogatja, nincs egységes álláspont. A belga miniszterelnök, Bart De Wever, hivatalos levélben figyelmeztette az Európai Bizottságot: egy ilyen lépés akár végleg letörheti a béketárgyalások esélyét, és kiszámíthatatlan geopolitikai következményekkel járhat. Belgium számára különösen érzékeny ügy ez, hiszen az Euroclear éppen az ország területén működik.
De Wever emellett korábban is hangsúlyozta: amíg az EU-tagállamok nem vállalnak egyértelmű és jogilag garantált felelősséget, addig Belgium nem támogatja, hogy más ország szuverén vagyonából finanszírozzanak hitelt Ukrajna számára.
Összegzés
Az orosz vagyonok elkobzása rövid távon megoldást kínálhat az EU számára Ukrajna finanszírozására, ugyanakkor súlyos gazdasági és politikai következményeket is hordoz. A legalább 190 milliárd dolláros potenciális uniós veszteség, valamint a békefolyamatra gyakorolt hatások miatt a döntés továbbra is erősen megosztó a tagállamok között.
Forrás: RIA Novosti nyomán
