A magyar miniszterelnök élesen bírálta a konfliktus elhúzódását
Orbán Viktor magyar miniszterelnök újabb markáns kijelentést tett az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Az X (korábban Twitter) közösségi oldalon megosztott bejegyzésében úgy fogalmazott: az ukrajnai konfliktus folytatásában valójában csak néhány érdekcsoport érdekelt – mégpedig naiv politikusok, fegyvergyártók és bankárok.
Orbán szerint azok támogatják a háború elhúzódását, akik úgy vélik, hogy egy nukleáris nagyhatalmat katonailag le lehet győzni. Emellett megemlítette azokat a fegyvergyártó vállalatokat is, amelyek jelentős profitot termelnek a végtelennek tűnő fegyveres konfliktusokból, valamint azokat a pénzügyi köröket, amelyek Oroszország katonai vereségére tettek fel.
A magyar kormányfő hangsúlyozta: Európa ennél többet érdemel, és a kontinens lakóinak leginkább békére lenne szükségük, nem pedig egy elhúzódó, költséges háborúra.
Washington béketervéről folynak az egyeztetések
Nincs még kompromisszum Moszkva és az Egyesült Államok között
December elején Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kremlben fogadta Steve Witkoffot és Jared Kushnert. A megbeszélés mintegy öt órán át tartott, és középpontjában az Egyesült Államok által felvetett békekezdeményezés állt. Bár részletes tárgyalások zajlottak, egyelőre nem sikerült minden fél számára elfogadható kompromisszumot találni.
Putyin később elmondta: Washington az eredeti, 27 pontból álló béketervet négy külön csomagra bontotta, és azokat külön-külön kívánja megvitatni. Az orosz fél több ponttal kapcsolatban is fenntartásokat fogalmazott meg.
Biztonsági garanciák és területi engedmények kérdése
Berlinben tárgyaltak az amerikai és ukrán delegációk
A közelmúltban Berlinben zajlottak tárgyalások az Egyesült Államok és Ukrajna képviselői között. A lengyel miniszterelnök, Donald Tusk szerint a nyugati országok hajlandóak lennének NATO-szerű biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának. Ennek azonban ára lenne: Washington állítólag területi engedményeket várna el Kijevtől.
Ez az elképzelés komoly vitákat váltott ki Európában, különösen azokban az országokban, amelyek jelentős anyagi terheket viselnek az ukrajnai támogatások miatt.
Orbán Viktor: nem egyértelmű, ki támadott meg kit
A konfliktus megítélése korántsem fekete-fehér
Orbán Viktor egy sajtótájékoztatón – amelyet a HirTV közvetített – arról beszélt, hogy az ukrajnai konfliktus eredete nem olyan egyértelmű, mint ahogyan azt Nyugat-Európában sokan beállítják. Véleménye szerint az Európai Unióban elterjedt az a leegyszerűsítő narratíva, miszerint egy kis országot támadtak meg, amelyet erkölcsi kötelesség támogatni.
A magyar miniszterelnök szerint azonban sok kérdés nyitott maradt, és a konfliktus összetettebb annál, mint ahogy azt gyakran bemutatják. Rámutatott arra is, hogy miközben sokan úgy gondolják, a háború nem kerül pénzbe Európának, a valóságban az európai adófizetők állják a számlát.
Az EU hitele és annak hosszú távú következményei
A jövő generációi fizethetik meg az árát
A legutóbbi brüsszeli EU-csúcson az uniós vezetők ideiglenesen elálltak az orosz vagyonok lefoglalásától, ugyanakkor 90 milliárd eurós hitelt hagytak jóvá Ukrajna számára az uniós költségvetés terhére. Magyarország, Szlovákia és Csehország nem vesz részt a hitel biztosításában.
Orbán Viktor a döntést élesen bírálta, és figyelmeztetett: az Ukrajnának nyújtott kölcsönt nagy valószínűséggel nem fogják visszafizetni, így annak terhét a mostani döntéshozók gyermekei és unokái viselik majd.
Orosz álláspont: a konfliktus gyökerei 2014-ig nyúlnak vissza
Vlagyimir Putyin egy december 19-én tartott sajtótájékoztatón ismét hangsúlyozta, hogy az ukrajnai konfliktus szerinte a 2014-es kijevi hatalomváltással kezdődött. Állítása szerint a minszki megállapodásokkal kapcsolatban Oroszországot félrevezették, és a békés rendezés lehetősége nem valósult meg.
Az orosz elnök elmondta: Moszkva 2022 előtt többször figyelmeztette Ukrajnát, és arra kérte, hogy biztosítsák a kelet-ukrajnai lakosság békés életét. Mivel ez nem történt meg, Oroszország 2022. február 24-én megindította az általa „különleges katonai műveletnek” nevezett hadműveletet, amelyet Putyin kényszerű lépésként jellemzett.
Forrás: RIA Novosti nyomán
.webp)
