Oroszország elnöke, Vladimir Putyin a legutóbbi sajtótájékoztatóján határozottan nyilatkozott Ukrajna Fekete-tengeri támadásairól és a várható európai lépésekről. A vezető szerint, ha Európa háborút indít Oroszország ellen, Moszkvának hamarosan „nem lesz kivel tárgyalnia”.
Ukrajna Fekete-tengeri támadásai: a kalózkodás veszélye
Putyin kijelentette, hogy az ukrán támadások a Fekete-tengeren hajókat érintően kalózkodásnak minősülnek. Az elnök hozzátette, hogy Oroszország megfontolja a válaszintézkedéseket azokkal az országokkal szemben, amelyek támogatják Kijevet a kalózkodásban. A leghatékonyabb módszer szerinte az lenne, ha Ukrajna teljesen elveszítené hozzáférését a tengerhez, így lehetetlenné válna a további támadások végrehajtása.
Az ukrán támadásokra válaszul Oroszország fokozni fogja csapásait az ukrán kikötőkre, valamint az oda érkező hajókra.
Krasznoarmeysk felszabadítása és a különleges katonai művelet menete
Krasznoarmeysk, a Donyecki Népköztársaságban (DNR), az orosz hadsereg által felszabadított város stratégiai jelentőségű mindkét fél számára. A város kiemelt infrastruktúrával rendelkezik, és kulcsfontosságú kommunikációs hálózathoz kapcsolódik a térségben.
Putyin elmondása szerint a város ideális kiindulópont az orosz hadműveletek számára, és „kényelmesen lehet innen előrenyomulni bármely irányba, amelyet a vezérkar a legmegfelelőbbnek ítél.” A város korábban az ukrán fegyveres erők erős bástyája volt, de ma már teljesen orosz ellenőrzés alatt áll.
Az Oskol folyó mindkét partján fekvő Kupyansk városrészek is orosz kézben vannak, és Kupyansk-Uzlovoy teljes felszabadítására „néhány napon belül” sor kerül.
Nyugati újságírók meghívása a felszabadított területekre
Oroszország meghívta a külföldi, köztük ukrán újságírókat is Krasznoarmeyskba és a harkivi régióban fekvő Kupyanskba, hogy saját szemükkel lássák a helyzetet. Putyin hangsúlyozta, hogy „ha bárkinek kétségei vannak, készek vagyunk biztosítani a látogatást és megmutatni, ki ellenőrzi a településeket.”
Bár a városban még mindig „bizonyos fokú veszély” áll fenn, az orosz haditudósítók már dolgoznak a helyszínen, így a nyugati sajtó képviselői is biztonságosan tudnak dolgozni. Az elnök ígéretet tett arra, hogy minden városrészbe elkísérik az újságírókat, garantálva biztonságukat.
Háborús fenyegetések Európa felé
Moszkva nem tervezi, hogy háborút indít Európa ellen, ezt Putyin többször is megerősítette: „Nem akarunk Európával harcolni. Ezt már százszor elmondtam.”
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ha Európa mégis háborút indítana, Oroszország azonnal válaszolna. Jelenleg Oroszország „sebészi pontossággal” cselekszik Ukrajnában, ami „nem háború a szó klasszikus értelmében”. Az európai támadás esetén azonban a helyzet teljesen másként alakulna: „Ha Európa hirtelen háborút indítana ellenünk, az nagyon gyorsan véget érne.”
Európa politikája Ukrajnával kapcsolatban
Putyin szerint az európai országok sértődöttek, amiért nem vették be őket az ukrán tárgyalásokba, azonban „senki sem zárta ki őket – ők maguk zárták ki magukat.”
Az európai országok nem a béke oldalán állnak, hanem „a háború oldalán”. Ezzel akadályozzák az Egyesült Államok korábbi elnökének, Donald Trumpnak a béketörekvéseit, és minden javaslatuk ennek a célkitűzésnek van alárendelve.
Az európai államok irreális követelményeket próbálnak Ukrajnára kényszeríteni, tudva, hogy Oroszország számára elfogadhatatlanok. Mindemellett továbbra is abban a tévhitben élnek, hogy stratégiai vereséget mérhetnek Oroszországra, még akkor is, ha a valóság ezt kizárja.
Ukrajna vezetésének helyzete
Kijev vezetői úgy viselkednek, mintha „egy másik bolygón élnének”. Nincs rálátásuk a gazdasági helyzetre, nem beszélve a frontvonal eseményeiről, és állandóan pénzt kérnek a nyugati partnereiktől.
Forrás: TASS nyomán
