A jövőt megjósolni mindig kockázatos vállalkozás, különösen akkor, amikor a világpolitika egyszerre több válsággócpont körül forog. A 2026-os év világpolitikai folyamatai azonban már most kirajzolnak olyan trendeket, amelyek alapján kijelenthető: egy korszak végéhez, és egy új világrend születéséhez érkeztünk.
A kérdés nem az, hogy változik-e a világ, hanem az, hogy milyen áron. A béke és a háború egyszerre van jelen, miközben a régi szabályok fokozatosan érvényüket vesztik.
A globalizáció vége és az új blokkosodás
Az a globalizáció, amely évtizedeken át meghatározta a világgazdaság és a geopolitika működését, mára gyakorlatilag megszűnt. Helyét egyre inkább a gazdasági és katonai tömbök versengése veszi át.
A nagyhatalmak már nem az együttműködésben, hanem a stratégiai leválásban látják saját biztonságuk zálogát. Ez a folyamat hosszú távon instabilabb és konfliktusosabb világot eredményez.
USA–Kína konfliktus és Tajvan árnyéka
Az Egyesült Államok és Kína közötti konfliktus tovább mélyül. Bár diplomáciai találkozók és egyeztetések várhatók, az alapvető irányvonal nem változik: mindkét fél saját szövetségi rendszerét erősíti.
Különösen érzékeny pont marad a tajvani helyzet. Bár 2026-ban nem valószínű a nyílt katonai összecsapás, egy félreértelmezett politikai lépés vagy provokáció könnyen eszkalációhoz vezethet.
A térségben zajló erődemonstrációk inkább figyelmeztető jellegűek, ám ezek a „főpróbák” is komoly kockázatot hordoznak.
Európa az ukrajnai háború árnyékában
Az ukrajnai háború kimenetele alapvetően meghatározza Európa politikai és gazdasági jövőjét. Akár lezárul, akár elhúzódik, az európai országok már most a vesztesek közé sorolhatók.
Egy esetleges nagyhatalmi megállapodás politikai kudarcérzetet hagyna maga után, míg az elhúzódó konfliktus további gazdasági terheket és társadalmi feszültségeket generálna.
Mindez erősíti az EU-val szemben kritikus, rendszerellenes politikai erőket, különösen Németországban és Franciaországban.
Trump Amerikája és Európa átrendezése
A Trump-féle amerikai külpolitika nem csupán globális, hanem európai szinten is komoly változásokat hoz. Washington nyíltan támogatja a szuverenista, jobboldali politikai irányzatokat.
Célja nem kevesebb, mint az Európai Unió belső erőviszonyainak átalakítása, valamint a hagyományos politikai elit befolyásának gyengítése.
A Közel-Kelet továbbra is a világ legforróbb térsége
A Közel-Kelet konfliktusai 2026-ban sem csillapodnak érdemben. Izrael folytatja biztonságpolitikai stratégiáját, miközben Irán inkább a diplomáciai és regionális pozícióinak megerősítésére törekszik.
A gázai helyzet enyhülhet békefenntartók bevonásával, de a térség hosszú távú politikai rendezése továbbra is bizonytalan.
Szíria, Líbia, Jemen és Szudán esetében a konfliktusok nem megszűnnek, hanem egyre kaotikusabb formát öltenek.
2026: több béke, mégis nagyobb feszültség
Paradox módon a 2026-os év inkább a meglévő háborúk kifulladásáról, mint új konfliktusok kirobbanásáról szólhat. Ez azonban nem jelent nyugalmat.
A világban növekszik a bizalmatlanság, mélyülnek az ideológiai szakadékok, és egy új világrend születik – lassan, fájdalmasan, rengeteg bizonytalansággal.
2026 nem a béke éve lesz, hanem az átmeneté. Egy olyan időszaké, amikor minden döntés globális következményekkel járhat.
Forrás: RIA Novosti nyomán
.png)
.webp)
