Újabb aggasztó fejlemény borzolja a kedélyeket a Közel-Keleten: az Egyesült Államok külpolitikája ismét a figyelem középpontjába került, miután amerikai sajtóértesülések szerint Washington európai szövetségeseitől kért hírszerzési információkat iráni célpontokról egy esetleges katonai fellépés előkészítéseként. A lépés tovább növeli a feszültséget az amúgy is instabil térségben, miközben Iránban zajló tüntetések hónapok óta tartanak.
Mit kértek pontosan az amerikaiak Európától?
A Washington Post beszámolója szerint a Donald Trump vezette amerikai adminisztráció több európai országot is megkeresett, és arra kérte őket, hogy osszanak meg hírszerzési adatokat az Irán területén található lehetséges katonai célpontokról. A lapnak nyilatkozó két európai tisztviselő szerint a megkeresés nem véletlen időzítésű, hanem egy hosszabb távú stratégiai előkészítés része lehet.
Nem nukleáris létesítmények lehetnek a célpontok
Az egyik európai forrás hangsúlyozta, hogy jelenleg nem lát arra utaló jeleket, miszerint az Egyesült Államok iráni nukleáris létesítményeket támadna meg. Sokkal valószínűbb forgatókönyvnek tartja, hogy Washington iráni katonai és biztonsági vezetőket, valamint olyan szervezetek irányítóit venné célba, akiket felelősnek tartanak az iráni tüntetések során történt erőszakos fellépésekért.
Egyre valószínűbb amerikai katonai fellépés?
Nem ez az első jelzés a lehetséges amerikai beavatkozásra. A Wall Street Journal korábban arról számolt be, hogy a Perzsa-öböl menti arab országok tisztviselői szerint Washingtonban egyre valószínűbbnek tartják az Irán elleni amerikai katonai csapást, mint annak elmaradását. Ez komoly aggodalmat váltott ki a nemzetközi hírek követői és a diplomáciai szereplők körében.
Miért robbantak ki a tüntetések Iránban?
Az iráni tiltakozások 2025 decemberének végén kezdődtek, miután az ország gazdasága újabb súlyos csapást szenvedett el: drasztikusan leértékelődött az iráni riál. A helyzet január 8-án tovább eszkalálódott, amikor Reza Pahlavi, az 1979-ben megbuktatott iráni sah fia nyíltan felszólította a lakosságot a politikai rendszer elleni fellépésre. Ugyanezen a napon Iránban leállították az internetet, ami tovább fokozta a társadalmi feszültséget.
Összecsapások, áldozatok és politikai vádak
Több iráni városban a tiltakozások erőszakos összecsapásokba torkolltak a rendfenntartó erőkkel, és egyre több politikai jelszó jelent meg az iszlám köztársaság ellen. A zavargások során mind a biztonsági erők, mind a tüntetők oldalán voltak halálos áldozatok.
Az iráni vezetés az Egyesült Államokat és Izraelt vádolta meg a zavargások szervezésével, majd január 12-én bejelentette, hogy sikerült ellenőrzés alá vonni a helyzetet.
Elemzés: mi következhet most?
Bár hivatalos döntés egyelőre nem született katonai csapásról, az európai hírszerzési adatok bekérése arra utal, hogy Washington több forgatókönyvre is készül. Egy esetleges amerikai beavatkozás nemcsak az USA–Irán kapcsolatok további romlását okozhatja, hanem az egész térség stabilitását is veszélybe sodorhatja, valamint hatással lehet a globális energiapiacokra és a világgazdaságra.
A fejleményeket a hírek folyamatosan követik, a nemzetközi közösség pedig egyre nagyobb figyelemmel kíséri, merre mozdul el az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus.
Forrás: https://www.washingtonpost.com/national-security/2026/01/13/trump-iran-military-options-nsc/
