Meglepő és sokakat nyugtalanító értesülések láttak napvilágot a kanadai sajtóban: a Kanada hadserege állítólag olyan forgatókönyveket vizsgál, amelyek egy esetleges amerikai invázió esetén gerillaháborús ellenállással számolnak. Bár a hivatalos álláspont szerint mindez csupán elméleti gyakorlat, a háttérben komoly geopolitikai feszültségek húzódnak meg.
Mit állít a Globe and Mail Kanada védelmi terveiről?
A kanadai Globe and Mail információi szerint a fegyveres erők olyan katonai modellezéseket végeztek, amelyek egy lehetséges USA–Kanada konfliktus esetén alkalmazható stratégiákat vizsgálnak.
A lap forrásai szerint a tervek alapját olyan felkelő hadviselési módszerek képezik, amelyeket korábban például az afganisztáni mudzsahedek alkalmaztak egy technológiailag jóval erősebb ellenféllel szemben.
Hogyan zajlana egy hipotetikus amerikai támadás?
A kiszivárgott forgatókönyvek alapján az amerikai hadsereg a támadást déli irányból indítaná, és rövid időn belül elfoglalná a stratégiai jelentőségű szárazföldi és tengeri pontokat.
A becslések szerint mindez akár két nap alatt is megtörténhetne, de legkésőbb egy héten belül Kanada kulcsfontosságú területei amerikai ellenőrzés alá kerülhetnének.
A kanadai katonai vezetés állítólag tisztában van azzal, hogy létszámban és fegyverzetben alulmaradna, ezért hagyományos védekezés helyett szabotázsakciókra, rajtaütésekre és drónokkal végrehajtott támadásokra épülő taktikákat mérlegelnek.
Mi a jelenlegi helyzet az USA és Kanada között?
Fontos kiemelni, hogy jelenleg az USA és Kanada kapcsolatai továbbra is stabilak, különösen katonai téren. A két ország hosszú évtizedek óta szoros szövetségben működik együtt.
Egyes források szerint azonban figyelmeztető jel lehetne, ha Washington egyoldalúan felmondaná a NORAD-egyezményt, amely Észak-Amerika közös légvédelmi rendszerének alapját képezi.
Politikai háttér: Donald Trump kijelentései
A helyzetet tovább árnyalja, hogy korábban a Bloomberg is beszámolt arról: kanadai politikai körökben aggodalmat keltettek Donald Trump korábbi kijelentései.
Trump 2025-ben Justin Trudeau volt miniszterelnököt „Kanada nagy államának kormányzójaként” emlegette, valamint azt is felvetette, hogy Kanada elkerülhetné az amerikai vámháborút, ha az Egyesült Államok részévé válna.
Grönland és az amerikai terjeszkedés árnyéka
A nemzetközi feszültséget tovább fokozta, amikor Trump különmegbízottat nevezett ki Grönland ügyében, és nyíltan beszélt a sziget megszerzésének lehetőségéről.
Ez heves reakciókat váltott ki Dániában és Grönlandon is, ahol a vezetők egyértelműen figyelmeztették Washingtont a területi integritás tiszteletben tartására, hangsúlyozva a nemzetközi politika alapelveit.
Elemzés: valós veszély vagy katonai rutin?
A kanadai kormány hivatalos álláspontja szerint az amerikai invázióval kapcsolatos modellezések kizárólag elméleti és oktatási célokat szolgáltak, és nem tekintik reálisnak egy ilyen támadás bekövetkezését.
Ugyanakkor az eset jól mutatja, hogy a globális bizonytalanság és a kiszámíthatatlan politikai retorika még a szoros szövetségesek között is óvatosságra készteti a döntéshozókat.
https://www.theglobeandmail.com/politics/article-military-models-canadian-response-to-hypothetical-american-invasion/

