Újabb nemzetközi hírek kerültek a figyelem középpontjába, miután komoly diplomáciai feszültség alakult ki Dánia és az Egyesült Államok között Grönland jövőjével kapcsolatban. A vita nem csupán két szövetséges ország nézeteltéréséről szól, hanem egy sokkal mélyebb geopolitikai kérdésről, amely Európa és a NATO számára is komoly következményekkel járhat.
Alapvető nézeteltérés Washington és Koppenhága között
Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter nyilvánosan kijelentette, hogy továbbra is alapvető, elvi szintű különbségek maradtak fenn Dánia és az Egyesült Államok álláspontja között Grönland ügyében. A politikus hangsúlyozta, hogy a sziget hosszú távú biztonsága biztosítható a meglévő nemzetközi keretek között.
Rasmussen szerint Grönland védelmét a NATO-tagság, valamint az 1951-ben kötött védelmi megállapodás is garantálja. Minden olyan elképzelés, amely sérti a Dán Királyság területi egységét vagy Grönland népének önrendelkezési jogát, elfogadhatatlan Koppenhága számára.
Dán vörös vonalak és amerikai katonai érdekek
A dán külügyminiszter felszólította az amerikai vezetést, hogy tartsa tiszteletben azokat a vörös vonalakat, amelyeket Dánia nem hajlandó átlépni. Ugyanakkor elismerte, hogy Dánia megérti az amerikai aggályokat Grönland stratégiai és katonai jelentőségével kapcsolatban.
Rasmussen szerint az Egyesült Államok bármikor kérhetné katonai jelenlétének megerősítését a szigeten, ám ez nem jelenti azt, hogy a terület szuverenitása megkérdőjelezhető lenne.
Grönland határozott álláspontja
A grönlandi külügyminiszter, Vivian Motzfeldt egyértelművé tette, hogy az autonóm terület nem kíván az Egyesült Államok részévé válni. Ugyanakkor Grönland nyitott az együttműködés elmélyítésére Washingtonnal, különösen gazdasági és biztonságpolitikai területen.
A grönlandi politikai vezetés szerint a sziget jövőjéről kizárólag a helyi lakosság dönthet, nem pedig külső hatalmak.
Trump ultimátuma és a NATO bevonásának ötlete
A helyzetet tovább élezte, amikor Donald Trump amerikai elnök nyilvánosan felszólította Dániát, hogy vonuljon ki Grönlandról. Emellett arra kérte a NATO-t, hogy támogassa az Egyesült Államok törekvéseit a sziget megszerzésében.
Trump szerint Grönland amerikai kézben erősítené a katonai szövetséget, és megakadályozná, hogy a terület Oroszország vagy Kína befolyása alá kerüljön.
Grönland jogi és történelmi háttere
Grönland a Dán Királyság része, és egészen 1953-ig gyarmati státuszban volt. A terület 2009-ben széles körű autonómiát kapott, amely lehetővé teszi számára a belpolitikai kérdések önálló kezelését.
Ez a jogi státusz egyértelművé teszi, hogy Grönland nem adható el, és nem csatolható más országhoz a helyi lakosság beleegyezése nélkül.
Trump Grönlanddal kapcsolatos tervei
Trump második elnöki ciklusa óta többször kijelentette, hogy Grönlandnak az Egyesült Államok részévé kellene válnia. Arra a kérdésre, hogy kizárja-e a katonai erő alkalmazását, nem adott egyértelmű választ.
Decemberben különmegbízottat nevezett ki Grönland ügyében, aki megerősítette Washington csatlakozási szándékát. Egy januári amerikai katonai művelet után az elnök retorikája még agresszívebbé vált.
Európai és helyi reakciók
A grönlandi parlament mind az öt pártja elítélte az amerikai nyomásgyakorlást, és egyhangúlag ellenezte a csatlakozás gondolatát. Eközben az Európai Unió tagállamai is egyeztetéseket kezdtek arra az esetre, ha az amerikai fenyegetések konkrét lépésekké válnának.
A dán nagykövet Washingtonban hangsúlyozta: bár Dánia és az Egyesült Államok szoros szövetségesek, ez nem jelenti a szuverenitás feladását.
Elemzés és lehetséges következmények
A Grönland körül kialakult vita túlmutat egy egyszerű diplomáciai nézeteltérésen. A konfliktus érinti a nemzetközi jogot, a NATO egységét és az Északi-sarkvidék stratégiai jövőjét is.
Amennyiben az Egyesült Államok tovább erőlteti terveit, az komoly feszültséget okozhat Európa és Washington kapcsolatában, valamint újabb bizonytalanságot vihet a globális politika világába.
Forrás: RIA Novosti nyomán
