Az elmúlt években a világ egymást követő válságokat él át: járványt, inflációt, energiaválságot és háborút. A hivatalos kommunikáció szerint ezek elszigetelt események, a háttérben azonban egyre többen egy tudatos, globális átalakulás jeleit látják, amelyet sokan a Great Reset fogalmával írnak le.
A kialakult helyzet nem puszta káosz, hanem a 20. századi társadalmi szerződés fokozatos lebontása, amelyben a gazdasági és politikai elit új alapokra helyezi a hatalomgyakorlást.
A kapitalizmus végétől a techno-feudalizmusig
A klasszikus kapitalizmus működéséhez egészséges, dolgozó tömegekre volt szükség. Az állam ezért befektetett az oktatásba és az egészségügybe. Napjainkban azonban a mesterséges intelligencia és az automatizáció térnyerésével ez a modell kifulladóban van.
Yanis Varoufakis közgazdász szerint egy új rendszer felé haladunk, amelyet techno-feudalizmusnak nevez. Ebben a struktúrában a termelés helyét az adat, a munkaerőét az algoritmus, az állampolgárét pedig egy ellenőrzött „felhasználó” veszi át.
A járvány mint pénzügyi mentőcsomag
Kevesen beszélnek róla, de 2019 végére a globális pénzügyi rendszer már súlyos instabilitási jeleket mutatott. A bankközi piac megingása világossá tette, hogy a rendszer egy globális pénzügyi válság küszöbére sodródott.
A lezárásokkal lefagyasztott reálgazdaság lehetőséget adott arra, hogy a jegybankok óriási likviditást pumpáljanak a pénzügyi szektorba. Ez egy csendes bankmentés volt, amelynek árát a középosztály és a kisvállalkozások fizették meg.
Németország, energia és geopolitikai csapda
Németország gazdasági ereje hosszú ideig az olcsó orosz gázra, a kínai exportra és az amerikai biztonsági garanciákra épült. Az orosz–ukrán háború és az Északi Áramlat kiesése azonban teljesen átrendezte ezt az egyensúlyt.
Az ország drágább, tengeren szállított LNG-re kényszerült, ami jelentősen növelte a költségeket, és súlyosbította az európai energiaválság hatásait. Ennek következménye az ipari termelés visszaesése és a vállalatok kivándorlása.
London profitál a bizonytalanságból
Miközben az európai ipar szenved, a londoni pénzügyi központ kimondottan jól jár a globális instabilitással. A háborús kockázati biztosítások, az energia-derivatívák és az LNG-kereskedelem jelentős része Londonon keresztül zajlik.
A geopolitikai feszültség egyfajta spekulatív eszközzé vált, amelyből a nemzetközi pénzügyek kulcsszereplői komoly profitot termelnek, miközben az energiaárakat végső soron a lakosság fizeti meg.
Állandó vészhelyzet és háborús narratíva
A gazdasági átalakulás társadalmi feszültségeket szül. Ezek kezelésére a politikai elit egyre gyakrabban él a félelemkeltés eszközével. A külső fenyegetés hangsúlyozása segít elterelni a figyelmet a belső problémákról.
A háborús propaganda igazolja a katonai költekezést, a megszorításokat és a társadalmi ellenállás elfojtását, miközben állandó vészhelyzeti állapotot tart fenn.
Az ember mint költségtényező
A jóléti állam logikája gyökeresen átalakulóban van. Ha a munkaerő már nem nélkülözhetetlen, az egészségügy és a nyugdíjrendszer egyre inkább teherként jelenik meg a költségvetésben.
Nyugaton egyre nyíltabban beszélnek az egészségügyi kiadások csökkentéséről, miközben a egészségügyi válság jelei mindenhol láthatók.
Digitális ellenőrzés és a jövő társadalma
A következő években a digitális személyazonosság, a jegybanki digitális pénz és az adatvezérelt megfigyelés kerülhet a középpontba. Ebben a rendszerben a gazdasági részvétel feltételes engedéllyé válik.
A digitális megfigyelés nemcsak a pénzügyeket, hanem a mindennapi életet is átszövi, miközben az állampolgár fokozatosan „kezelt alannyá” válik.
Összegzés
A globális folyamatok arra utalnak, hogy a válságok nem átmenetiek, hanem egy új rendszer kialakításának részei. A kérdés nem az, hogy zajlik-e átalakulás, hanem az, hogy kik lesznek a nyertesei és kik a vesztesei.
https://off-guardian.org/2025/12/23/land-of-confusion-the-great-reset-in-motion/
