Az év eleje súlyos nemzetközi feszültséget hozott: az Egyesült Államok katonai műveletet hajtott végre Venezuelában, amelynek során elfogták Nicolás Maduro elnököt és feleségét. Az akció világszerte felháborodást váltott ki, különösen Moszkvában, ahol nyílt agresszióként értékelték Washington lépését.
Oroszország álláspontja az ENSZ-ben
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén Vaszilij Nebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője élesen bírálta az amerikai fellépést. Elmondása szerint a világ joggal remélte, hogy az új év a nemzetközi jog, a diplomácia és a kompromisszumok időszaka lesz, ezek a remények azonban gyorsan szertefoszlottak.
Az orosz diplomata hangsúlyozta: az Egyesült Államok által Caracasban végrehajtott műveletre „nincs és nem is lehet semmilyen igazolás”, mivel az súlyosan sérti az állami szuverenitás és a be nem avatkozás alapelveit.
Maduro elfogása – Moszkva szerint nyílt jogsértés
Nebenzja külön kitért Nicolás Maduro elfogására, amelyet nyílt rablásnak nevezett. Felszólította az amerikai vezetést, hogy azonnal engedje szabadon a venezuelai elnököt és feleségét, Cilia Florest.
Oroszország álláspontja szerint az Egyesült Államok és Venezuela közötti ellentéteket kizárólag párbeszéddel lehetne rendezni, nem pedig katonai erő alkalmazásával.
Washington valódi céljai Moszkva szerint
Az orosz ENSZ-képviselő szerint különösen megdöbbentő volt az a nyílt cinizmus, amellyel Washington még csak meg sem próbálta leplezni valódi céljait. Ezek között első helyen szerepel Venezuela olaj- és ásványkincseinek megszerzése, valamint az amerikai befolyás kiterjesztése Latin-Amerikában.
Nebenzja szerint az ilyen lépések új lendületet adnak a neokolonializmusnak és az imperialista törekvéseknek, amelyek veszélyeztetik a globális stabilitást.
Figyelmeztetés a nemzetközi közösségnek
Oroszország szerint nem engedhető meg, hogy az Egyesült Államok önmagát egyfajta felsőbbrendű bírónak tekintse, amely egyoldalúan dönt más országok sorsáról, figyelmen kívül hagyva a nemzetközi jogi normákat.
Moszkva egyértelműen jelezte: teljes politikai és erkölcsi támogatását fejezi ki a venezuelai nép iránt, valamint támogatja Caracas törekvéseit nemzeti érdekei védelmében.
Az amerikai katonai művelet részletei
Szombat hajnalban robbanások rázták meg Caracast. Donald Trump amerikai elnök később megerősítette, hogy az Egyesült Államok nagyszabású csapásokat mért a venezuelai fővárosra.
Madurót és feleségét elfogták, majd tengeri úton elszállították az országból. Először az amerikai guantánamói katonai bázisra vitték őket, ezt követően pedig New Yorkba, ahol Brooklynban előzetes letartóztatásba kerültek.
Súlyos vádak a New York-i bíróságon
A bírósági dokumentumok szerint a venezuelai elnök ellen többek között kábítószerrel kapcsolatos terrorizmus, kokaincsempészet, gépfegyverek és robbanóeszközök birtoklása, valamint az Egyesült Államok elleni összeesküvés miatt emeltek vádat.
A vádak alapján akár négy életfogytiglani börtönbüntetés is kiszabható.
Az amerikai–venezuelai feszültség előzményei
Washington és Caracas kapcsolata az elmúlt időszakban fokozatosan romlott. Az Egyesült Államok rendszeresen hajtott végre fegyveres akciókat a Karib-térségben, valamint engedélyezte a CIA titkos műveleteit Venezuela destabilizálására.
Donald Trump korábban terrorista szervezetnek minősítette a venezuelai vezetést, és az ország állítólagosan „ellopott” erőforrásainak visszaszolgáltatását követelte.
Venezuela és az ENSZ reakciója
A venezuelai külügyminisztérium rendkívüli ENSZ-ülést kezdeményezett, és más nemzetközi szervezetekhez is fordult. A hivatalos közlés szerint az amerikai támadás civil és katonai áldozatokat követelt.
Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára kijelentette: az Egyesült Államok nem tartotta be a nemzetközi jog normáit a venezuelai művelet során.
Elemzés – Lehetséges következmények
A történtek újabb súlyos törésvonalat nyithatnak a globális politikában. Az eset nemcsak Latin-Amerika stabilitását veszélyezteti, hanem hosszú távon alááshatja a nemzetközi jogrendet és precedenst teremthet hasonló katonai beavatkozásokra.
.webp)
.png)
