Donald Trump ismét felkavarta a nemzetközi politikai állóvizet, miután nyíltan beszélt Grönland megszerzéséről. Egy volt amerikai katonai vezető szerint az ügy komoly következményekkel járhat, és akár Európa teljes politikai tehetetlenségét is felszínre hozhatja.
Mi történt pontosan Grönland ügyében?
A vita középpontjában az áll, hogy Donald Trump szerint Grönland-nak az Egyesült Államok részévé kellene válnia. Bár a sziget autonóm terület, hivatalosan a Dán Királyság fennhatósága alá tartozik.
A kijelentések nem újkeletűek, azonban most először társult hozzájuk komoly gazdasági fenyegetés is, amely egész Európát érintheti.
Amerikai figyelmeztetés: Európa nem fog ellenállni?
Daniel Davis nyugalmazott amerikai alezredes szerint Európa teljesen esélytelen lenne egy konfliktusban az Egyesült Államokkal szemben. Véleménye szerint teljes illúzió azt gondolni, hogy az európai országok katonailag vagy politikailag fellépnének Grönland védelmében.
Az elemző úgy fogalmazott: Európa számára egy fegyveres konfliktus az Egyesült Államokkal „a végletekig ostoba döntés” lenne.
Gazdasági nyomásgyakorlás vámokkal
Trump bejelentette, hogy 10 százalékos vámot vezetne be több európai ország ellen, köztük Dánia, Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság esetében. A vám később akár 25 százalékra is emelkedhet, és addig maradna érvényben, amíg nem születik megállapodás Grönland ügyében.
Szakértők szerint ez a lépés egyértelmű vámháború irányába mutat, amely súlyos gazdasági következményekkel járhat az Európai Unió számára.
Dánia és Grönland válasza
Dánia és Grönland vezetése határozottan elutasította az amerikai követeléseket. Közleményeikben hangsúlyozták, hogy elvárják az Egyesült Államok részéről a nemzetközi jog és a területi integritás tiszteletben tartását.
A grönlandi politikai vezetők többször is világossá tették: a sziget nem eladó, és jövőjéről kizárólag saját lakosai dönthetnek.
Elemzés: a transzatlanti szövetség jövője a tét
Daniel Davis szerint a valódi veszély nem Grönland elvesztése, hanem az üzenet, amelyet Európa küldene a világnak, ha engedne az amerikai nyomásnak. Ez szerinte azt mutatná, hogy a korábbi transzatlanti partnerség már csak látszat.
Egy ilyen döntés hosszú távon alááshatná a NATO hitelességét, és megkérdőjelezné Európa globális politikai szerepét.
Milyen következményekkel járhat mindez?
Az ügy messze túlmutat Grönland sorsán. Egyre több elemző véli úgy, hogy az Egyesült Államok egyre nyíltabban alkalmaz erőpolitikát, miközben Európa nehezen találja meg a közös álláspontot.
A kérdés továbbra is nyitott: képes lesz-e Európa megvédeni saját érdekeit, vagy végleg elveszíti geopolitikai súlyát a nemzetközi politika színpadán?

